Az apparátusra ment az államadósság

Vitathatatlan, hogy a magyar gazdaság növekszik, de figyelemre méltó, hogy ennek a növekedésnek a mértéke csak 2,9 százalékos volt, ami messze elmarad a kelet-közép-európai 4,8 százalékos átlagtól – állapította meg tegnap Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője a párt gazdatagozatának ülésén. – Mindez azt mutatja, hogy lemaradtunk a régiótól. Ráadásul lassult ipari termelésünk is, amely márciusban csak 1,4 százalékos bővülést ért el, pedig ha növekedésben van egy gazdaság, akkor az ipari termelésre vonatkozó adat két számjegyű. Emiatt az elkövetkezendő fél évben meglehetősen nehéz a gazdasági növekedés mértékét megjósolni – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen folyamatok közben ugrott meg jelentősen az államadósság nagysága, ugyanakkor a négyezer- milliárd forintos bevétel mégsem látszik meg a gazdaságon, mert abból az államapparátus működését finanszírozta a kormány. Az államadósság hiánya pedig az első négy hónapban elérte az éves tervezett hiány hetven százalékát, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez az arány csak negyvenszázalékos volt. Mindehhez hozzájön a 7,2 százalékos munkanélküliség, amely 1999 óta nem volt ilyen magas, de a jelenség visszaeső gazdasági növekedés mellett sajnos természetes, főleg, ha a sorozatos gyárbezárásokra gondolunk – tette hozzá. A politikus a kormány száz lépés programjáról szólva elmondta: a tünetek kezelése helyett a betegséget kellene gyógyítani, és gyógyírként a Fidesz nyolcpontos adócsökkentési javaslatait ajánlotta.
– Úgy tűnik, a száz lépés programja nem foglalkozik a mezőgazdasággal. Arra azonban mindenki emlékezhet, hogy Medgyessy Péter annak idején a mezőgazdaság és a vidék felzárkóztatását ígérte. Ennek ellenére még mindig nem tapasztalható sem a kiszámíthatóság, sem pedig a biztonság e területen, és az is bizonyos, hogy a kormány nem készítette fel az agrárium szereplőit az uniós megpróbáltatásokra. De a kabinet sem készült fel, amit mutat, hogy dől az importélelmiszer az országba, csúsznak a kifizetések, és minden évben hiányzik az agrárköltségvetésből a nemzeti kiegészítés – véleményezte az agrárium helyzetét Varga Mihály.
A gazdatagozat előtt szintén előadást tartó Popp József, az Agrárinformatikai Kutató és Informatikai Intézet igazgatója szerint ha nem dolgoznak ki hosszú távú nemzeti programot az állattenyésztés támogatására, akkor az elkövetkezendőkben a gabonatermelők is óriási gondokra számíthatnak. Ennek okait a világkereskedelmi változások alakulásában kell keresni. Popp hangsúlyozta: kérdéses, hogy a jelenlegi gabonaintervenciós rendszer meddig tartható fenn, mert ha tartósan tízmillió tonna felett lesznek az állami és uniós készletek, akkor kizárt, hogy az EU ne alakítsa át az intervenciós szisztémát.