Bírált kivetéses áfa

Kritikával illeti a Magyar Vámügyi Szövetség a júliustól alkalmazandó kivetéses áfa bevezetését. Álláspontjuk szerint a cégek más uniós tagállamban fognak vámkezeltetni, ezért kérdéses, hogy a pénzügyi tárca által várt plusz 8-10 milliárdos bevétel befolyik-e.

Június 15-ig, azaz máig lehet az önadózással kapcsolatos engedélykérelmeket benyújtani a vámhatósághoz. Ismeretes, hogy július elsejétől a kivetéses mód válik fő szabállyá a harmadik országból származó áruk esetében, s az áfát a pénzügyőrség állapítja meg és szedi be a vámmal együtt. Ugyanakkor az önadózás lehetősége egy szűk kör számára a jövőben is megmarad. Ennek azonban feltételei vannak: megbízható ügyfelek vehetik igénybe a lehetőséget, akik legalább egy éve működő céggel rendelkeznek. Az önadózás feltétele: a közösségen belüli értékesítés összesített adóalapja érje el a tárgyévet megelőző évi összes értékesítés adóalapjának 67 százalékát, de legalább tízmilliárd forintot, vagy a tárgyévet megelőző évi exportnak és az EU-n belüli értékesítés összesített adóalapjánál el kell érnie a húszmilliárd forintot.
Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke közölte: információjuk szerint a prognosztizált önadózási kérelmet benyújtó 100-120 cégnek csupán hatvan százaléka jelentkezett be a vámhatóságnál. Tüske szerint ennek oka: nem jó szinten állapították meg a feltételként szabott értékesítési határt. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a jogalkotó hibájából az áfatörvény a május és augusztus közötti forgalmat belső értékesítésnek számította, s ezt a mostani limit meghúzásakor nem vették figyelembe. Az elnöknek tudomása van olyan cégről, amely bár tavaly 30 milliárd forint értékben értékesített, tehát megfelelne a feltételeknek, ám mégsem lehet önbevalló, mert ebből 18 milliárd belső eladásnak minősül.
Tüske szerint a kivetéses móddal a pénzügyi tárca nem éri el célját, hiszen az áru EU-ba léptetésekor több vállalkozás is másik tagállamban fog majd vámkezeltetni. Ez esetben a vámot ott fogja leróni, míg az áfát továbbra is önbevallás alapján a rendeltetési tagállamban fogja bevallani. Az elnök úgy látja, kérdéses, hogy meglesz-e a minisztérium által prognosztizált 8-10 milliárdos pluszbevétel. Tüske kiemelte: hátrányos a cégek számára, hogy a változás a pénzügyi év közepén lép hatályba, s a cégek már megkötött külkereskedelmi szerződések szerint végzik tevékenységüket. A kivetéses mód miatt nekik a jövőben finanszírozniuk kell az áfaterheket, ám ezzel nem számolhattak előre. Továbbá a paritások változása – fuvarszerződésben rögzített feltételei – miatt is többletköltséget szenvednek el. Az elnök úgy látja, az új szabályozás diszkriminálja a kisebb vállalkozásokat.