Egyszerűbb a csekkel

A statisztikai adatok szerint a négymillió keresőképes munkavállaló közül mintegy félmillióra tehető azon magyar állampolgárok száma, akik az 57 ezer forintos minimálbérért dolgoznak. Ebből sem megtakarítani, sem nyaralni nem lehet. Ezen segít némileg az, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) szociális alapú pályázatokat írt ki.

Szinte minden eddiginél nagyobb igény mutatkozott idén az üdülési csekkek iránt. Míg ugyanis tavaly január és május között egymilliárd, addig idén 1,7 milliárd forint értékben váltottak be csekkeket. 2005-ben egyébként mintegy félmillió ember juthat kedvezményes vagy ingyenes üdülési lehetőséghez az MNÜA által. A munkáltatók tavaly 7,5 milliárd forintért vásároltak az alapítvány háttérintézményétől, a nemzeti üdülési szolgálattól üdülési csekket. Az idei igényeket 10-11 milliárd forintra becsülik.
Mint ismert: a vállalati csekkek adómentes értékhatára megegyezik a mindenkori minimálbérrel, ami jelenleg 57 ezer forint. Ugyanilyen feltételekkel, tehát adó- és járulékmentesen nemcsak az alkalmazottaknak, de családtagjainak is vehetnek a cégek üdülési csekket. Amennyiben vállalják az adók terhét, akkor nincs felső határ: bármennyiért vásárolhatnak és juttathatnak alkalmazottaiknak és családtagjainak üdülési csekket.
Nem minden munkáltató él a béren kívüli juttatás lehetőségével. Ezért az üdülési alapítvány igyekszik segíteni azoknak is, akikről, bár rászorulnak, munkáltatójuk nem gondoskodik. Ők és a többi szociálisan rászorult pályázat útján nyerhet 15–30 ezer forint értékű üdülési támogatást közvetlenül az alapítványtól. Ám annak, akiknek a pályázatát kedvezően bírálták el, még öt-tizenötezer forintnyi önrészről is gondoskodniuk kell, amelynek megfizetését vagy magukra vállalják, vagy megszerzik az önrészt önkormányzattól, szakszervezettől, alapítványtól vagy egyéb civil szervezettől, úgynevezett közcélú adomány formájában. Az MNÜA eddig 711 millió forintot fordított szociális üdülési támogatásra. Az MNÜA két új pályázatot hirdetett meg. Az egyik pályázat azon belföldi nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek számára szól, akiknek havi nyugellátása nem haladja meg az 57 ezer forintot. A másik pályázat azon belföldi illetőségű, foglalkoztatási jogviszonyban lévő vagy regisztrált munkanélküli személyek számára szól, akiknek havi bruttó együttes jövedelme nem haladja meg a 75 ezer forintot.
A csekkeket csak belföldön fogadják el, jelenleg 2300 hazai szállásadó szolgáltatásait, 400 utazási iroda belföldi programjait, tömegközlekedési vállalatok helyközi menetjegyeit, államilag támogatott kulturális fesztiválok részvételi díjait, valamint balatoni horgászengedélyeket lehet érte venni.
S bár egyre nő a csekket elfogadó szolgáltatók száma, mintegy 4-5 milliárd forintnyi üdülési csekk található az „asztalfiókokban”. Szakemberek szerint ennek oka lehet, hogy egyszerűen elfeledkeztek róla az emberek, de az is, hogy bár a munkáltatótól kaptak csekket, de a költőpénzt nem tudták összespórolni. A Világgazdaság értesülése szerint egyre több a csekkel való visszaélés: egyes utazási irodák – törvénytelenül – külföldi, többnyire a magyarnál alig drágább utakra is becserélik. Sok ajánlat található az interneten is, ahol a bónokat értékükhöz képest 7–20 ezer forinttal is alacsonyabb áron értékesítik.