Ekho: szaporodó kérdőjelek

Egyre több homályos pontja van a kormány által meghirdetett egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásnak, így például nem tisztázott, hogy az ekhózók számíthatnak-e munkanélküli- segélyre. Információink szerint nem kizárt, hogy fennakadhat az új adó az Alkotmánybíróság rostáján.

Sokasodnak a kérdések a kormány által néhány napja meghirdetett egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás körül. Az új adónem legbizonytalanabb pontját az jelenti, hogy egyelőre tisztázatlan: az ekhóhoz tartozó jogviszony a munkaviszonyhoz vagy inkább a vállalkozói jogviszonyhoz áll-e közelebb. Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a tervezet jelenlegi formája szerint az ekhót fizető adózók jogviszonya nem számít munkaviszonynak, így az ekhózók valószínűleg nem számíthatnak majd munkanélküli-segélyre és fizetett szabadságra. Batiz András kormányszóvivő tegnap azt közölte, hogy az ekhóban dolgozni kívánókat élesen meg kell különböztetni a vállalkozói formától, hiszen az a munkaviszony és a vállalkozói lét között valahol félúton lesz. Amenynyiben az ekhóhoz egy olyan speciális jogviszonyt rögzítenek, amely átmenet a vállalkozás és a munkaviszony között, akkor félő, hogy továbbra is fennmarad a színlelt szerződésekkel kapcsolatos bizonytalanság – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Trinn Gábor ügyvéd.
Az ekhónál értesüléseink szerint problémát jelenthet az is, hogy a jogszabály – a tevékenységek megkülönböztetése miatt – fennakadhat az Alkotmánybíróság rostáján. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa lapunknak elmondta: a jogszabálytervezetet még nem kapták meg, ezért egyelőre nem tudnak véleményt formálni arról, hogy a tevékenységek differenciálása megfelelő vagy diszkriminatív. Hozzátette: amennyiben alkotmányossági aggályok merülnek fel az új adónemnél, úgy az Alkotmánybíróság jogkörébe tartozik a jogszabály előzetes vagy utólagos normakontrollja. Kidolgozatlan az ekhóra vonatkozó javaslat – fogalmazott Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke, aki aláhúzta: az új adó szándéka ugyan helyes, mivel felismerte, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási terhek elviselhetetlenül magasak a vállalkozások számára, ám a jogszabálytervezet egyelőre számos kérdést hagy megválaszolatlanul.