Megszületett a jogerős bírósági ítélet: helyreigazítást kell közölnie, és 25 ezer forint perköltséget kell fizetnie az Élet és Irodalomnak (ÉS), amely több cikkben is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor még miniszterelnökként taggyűlésen miként látta el tanácsaival az akkor a felesége érdekeltségébe tartozó céget. A tegnap kihirdetett ítélet szerint nem bizonyítható, hogy voltak taggyűlések, és az erre vonatkozó tanúvallomás és dokumentumok nem elegendők az állítás igazolására, ráadásul a tanú bevallottan nem volt jelen ezeken a megbeszéléseken. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az ÉS-nek közölnie kell, „valótlanul állították”, hogy a cikkben jelzett időpontokban a Szárhegy dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft., amelynek Orbán felesége is tagja volt, taggyűlést tartott volna.
A Kizmanné Oszkó Marianne vezette bírói tanács szerint az elsőfokú bíróság (Pataki Árpád bíró – a szerk.) nem megfelelően mérlegelte a rendelkezésre álló adatokat, azt, hogy pontosan a kereset mire irányul, és azt sem, hogy ez a felperes megítélése szempontjából olyan körülménynek tekinthető-e, amely az igényérvényesítési jogosultságát megalapozta. – Sem a tanúvallomást, sem a becsatolt úgynevezett iratokat nem tartottuk hitelt érdemlően bizonyítékként felhasználhatónak az alperesi állítás alátámasztására – fogalmazott Kizmanné.
*
Hozzátette, ebből következik, hogy a kizárólag felperesre vonatkozó állítást és a sérelmezett kitételt valótlannak kellett nyilvánítani. Mint mondta, a felperes álláspontját erősítette a társaság tagjainak becsatolt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata, amely szerint nem vettek részt az említett időpontokban taggyűlésen.
Kifejtette: az, hogy történtek-e megbeszélések, találkozók a társaság tagjai között, és ezeken mi hangzott el, a per tárgyát nem képezhette, mert a kereset erre nem irányult. – A tanács mellőzni rendelte az elsőfokú ítélet indokolásából azokat a részeket, amelyek a tagok megnyilatkozásaira és a tárgyalásaikra vonatkoztak – tette hozzá.
A cikkek megjelenése után Orbán Viktor leszögezte, nem vett részt a cég taggyűlésein, ezért azokon nem is adhatott tanácsokat. A volt kormányfő az mtv A szólás szabadsága című műsorában kijelentette, semmiféle törvénytelen-séget nem követett el.
A Szárhegy dűlő–Sárazsadány– Tokajhegyalja Kft. keresetet nyújtott be az Élet és Irodalom ellen. A keresetben a társaság azt kérte a bíróságtól, állapítsák meg, hogy a lapban megjelölt napokon nem volt taggyűlés, így hiteles jegyzőkönyvek sem készülhettek. Első fokon a bíróság elutasította a cég keresetét, mondván, a sajtó-helyreigazításra nem adnak okot a helyreigazítást kérő személy szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok. A jogerős ítélet szerint csak a felperes kereseti kérelmére támaszkodhattak, azaz, hogy valóban volt-e taggyűlés az említett időpontban. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője sajnálkozását fejezte ki a per utáni nyilatkozatában amiatt, hogy az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú határozatot. Mint mondta, azokat az állításokat soha még csak nem is próbálták cáfolni, hogy Orbán tanácsokat adott volna. Hozzátette: nem állították, hogy szabályos taggyűlések lettek volna. Elmondta: még nem tudja, hogy élnek-e a felülvizsgálati kérelem lehetőségével. Arra a kérdésre, hogy folytatódik-e a cikksorozat, azt mondta: vannak még olyan szálai a történetnek, amelyeket szeretnének kideríteni.
Mint az köztudott, az ÉS cikksorozatát követően az MSZP kezdeményezésére parlamenti bizottság jött létre, amely az Orbán család állítólagos meggazdagodását hivatott kivizsgálni. A testület első ülésén a fideszes képviselők arra hivatkozva, hogy levélben pártelnökük arról tájékoztatta őket, hogy nem gyarapodott a vagyona, kivonultak a vizsgálóbizottság üléséről. A Fidesz elnökének állítása szerint a kft. abban az időben, amíg családjának érdekeltsége volt benne, nem fizetett osztalékot, és tulajdonrészükön is a vételi áron adtak túl, így bevételük nem származott.
n
Híresztelés. A jogerős ítélet kihirdetése előtti napokban a Népszava arról cikkezett, hogy a bírói tanács egyik tagja férjén keresztül kötődhet a Fideszhez. Erre reagálva a fideszes Szijjártó Péter ügyvédje kijelentette, ügyfelét két alkalommal éppen ez a bírói tanács marasztalta el, ezért szerinte minden alapot nélkülöznek ezek a híresztelések. Budai Gyula szerint a lap a bírói kar függetlenségét vonta kétségbe. Hozzátette: a Fővárosi Ítélőtáblán csak ez az egy tanács tárgyalja a személyiségi jogi és helyreigazítási pereket. Kovács Zoltán főszerkesztő pedig tudatta: lett volna lehetőség kifogással élni, de úgy gondolja, hogy a bírónak magának kell megítélnie, hogy a per tárgyilagos és elfogulatlan megítélésére alkalmas-e.
*****
Minőség. A Minőségi Újságírásért-díjban részesült a közelmúltban Rajnai Attila, aki a Tokaji borcsaták című cikksorozatáért vehette át az elismerést. „A díj célja a magyar újságírás szakmai kiválóságainak elismerése, illetve a minőségének növelése. A díjat a Minőségi Újságírásért Alapítvány kezeli, támogatója 2005-től a PricewaterhouseCoopers.”
Segítsen például az ÉS
Az ÉS-ben megjelent cikksorozatot az a Rajnai Attila jegyezte, akiről a napokban kiderült, hogy négyéves szerződést kötött egy MSZP-s politikus megbízásából a Bács-Kiskun megyei önkormányzattal cikkek sajtóban történő elhelyezésére. Az újságíró és a baloldali önkormányzat közötti megállapodás értelmében Rajnai havonta bruttó 300 ezer forintért vállalta, hogy kapcsolatot tart az írott és elektronikus sajtóval, közreműködik a médiumokkal való együttműködési megállapodások előkészítésében. A szerződés szerint az újságíró cikkeket és tudósításokat készít, amelyeket a sajtóban el is helyez, és közreműködik a teljesítés pénzügyi ellenőrzésében is. Ezenkívül Rajnai minden egyéb feladatot is köteles ellátni, amivel a közgyűlés elnöke, a szocialista Balogh László e feladatkörben megbízza.
A múlt héten az Index internetes újság egyik fórumán ismeretlenek közzétettek egy Orbán Viktor lejáratására készült stratégiai tervet. A közölt dokumentumokon a Miniszterelnöki Hivatal fejléce látható, ám a kormányzat részéről többször határozottan cáfolták, hogy közük lenne az iratokhoz. A terv kimunkálója három főbb csapásirányt jelölt ki Orbán Viktor lejáratására. Az egyik a volt kormányfő politikai múltjáról kialakított kép lerombolása, amelyhez el kell terjeszteni a Fidesz elnökéről, hogy ő maga is ügynök volt. A másik arra épül, hogy Orbán milliárdos, és személyét korrupciós ügyekkel kell összemosni, a mellékelt táblázatban ennél a pontnál a szőlőügyek a vezető témakör. A harmadik a politikus családi életét kívánja beárnyékolni, erre példaként olyan eszközöket jelöltek meg mint rossz szülő, szerelmi kalandok. Az akcióhoz a terv szerint célszerű a 168 Óra, az Index és az ÉS segítségét igénybe venni.
Molnár László (MSZP): Két héten belül szöges ellentétben álló ítélet született az ÉS cikksorozata kapcsán. A bíróság mostani döntése után fel kell gyorsítani a vizsgálóbizottság munkáját, most igazán nagy szerepe van annak, hogy az igazság kiderüljön. Fontos, hogy hitelesen és tényszerűen tárjuk fel a rendelkezésünkre álló és a még bekérendő dokumentumok alapján az Orbán család gazdagodását Orbán Viktor miniszterelnöksége idején vagy azt megelőzően is. Minket nem befolyásolt idáig sem, hogy taggyűlésnek hívunk valamit vagy egyszerű összejövetelnek.
*****
Révész Máriusz (Fidesz): A független magyar bíróság tegnapi ítélete bebizonyította, hogy az MSZP közpénzből is fizetett, üres rágalmakon alapuló politikai háborút folytat Orbán Viktor ellen. Az ÉS újságírója, akinek cikkei kapcsán a bíróság helyreigazításra kötelezte a lapot, havi 300 ezer forint értékben kap fizetséget szocialista politikusok jóvoltából. Mindeközben háborús forgatókönyvre emlékeztető lejárató kampányterv látott napvilágot egyes lapok szerint a szocialisták tollából. Bízunk abban, hogy a jogerős ítélet pontot tesz az Orbán Viktor ellen indított rágalomhadjárat végére.
