Az elmúlt 15 év miniszterelnökeinek közös tanácskozására tett javaslatot Gyurcsány Ferenc arról: Magyarország milyen új indítványok megfogalmazásával és képviseletével segíthet Európának abban, hogy „sikeres jövője építésében dinamizmust, elszántságot tudjon mutatni”. A kormányfő ezt az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszakának nyitó napján jelentette be napirend előtt, miután beszámolt a hét végi brüsszeli EU-csúcs eseményeiről. Mint mondta, mindenki úgy értékelte, hogy az EU történetének egyik legkritikusabb szakaszához érkezett. Szerinte a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervek elfogadásáról még nagyobb volt a vita, mint a ratifikációs folyamatról. Az egy helyben járás elkerülése érdekében az európai országok intenzívebb konzultációja mellett érvelt. Úgy vélte, az európai közvélemény egy része elbizonytalanodott Európa jövőjét illetően, a második világháború utáni dinamizmus a múlté, új eszményeiben pedig bizonytalan Európa.
Áder János (Fidesz) egyetértett azzal, hogy kudarc az, ami Brüsszelben történt, de nem a magyar kormány kudarca. Hazánk elmúlt évét értékelve azonban megállapította: azt bizony a magyar kabinet kudarcának kell tekintenünk, hogy az egy főre jutó támogatások vonatkozásában hazánk sereghajtó az újonnan csatlakozó országok között. Ide sorolta azt is, hogy amíg több mint 130 milliárd forintot fizetünk be az EU kasszájába, ezen összegnél 40 milliárddal kevesebb érkezett meg különböző címeken a hazai pályázókhoz. Áder a legfontosabbnak azt tartaná, ha végre megtörténne az adócsökkentés. Csalódottan állapította meg, hogy a miniszterelnök tegnap sem tette meg erre vonatkozó, egy hónapja halogatott bejelentését. – Tervez-e még az idei évre radikális adócsökkentést a kabinet? – kérdezte a miniszterelnöktől az ellenzéki politikus. Gyurcsány szavait kommentálva Dávid Ibolya (MDF) arról beszélt, nem lehet jó európai politikát folytatni jó nemzeti politika nélkül. Szerinte szétesni ugyan nem fog az unió, azonban minden bizonnyal átértékelődik majd. Kuncze Gábor (SZDSZ) Áder János felszólalásában azt látta viszont, hogy – mint fogalmazott – az európai együttműködés örve alatt mindenki megpróbál a maga számára belpolitikai pecsenyéket sütögetni. Lendvai Ildikó (MSZP) megállapította, „a közös európai hajó iránytűje reparálásra szorul, a hajó régi utasai elfáradtak, veszekedésre hajlanak, de a hajó nem kapott végzetes léket”. Viszonválaszában Gyurcsány Ferenc kitért a kormányzat adópolitikájára vonatkozó fideszes kérdés elől, mondván, ha ilyen kezdeményezésük lesz, arról majd tájékoztatják a Házat. Kijelentette: ezután is határozottan képviseli a kormány Magyarország érdekeit. A kormányfő közölte: még e hónapban benyújtják a parlamentnek a bolgár és a román csatlakozási szerződés ratifikálására vonatkozó előterjesztést.
A volt kormányfők várhatóan eleget tesznek Gyurcsány Ferenc meghívásának, ám László Boglár kormányszóvivő még nem tudott felvilágosítást adni az eszmecsere várható időpontjáról.
– A múlt héten egy olyan irat került nyilvánosságra, amely formájában a Miniszterelnöki Hivatal korábbi helyettes államtitkárára utal, tartalmában pedig egy lejárató kampányterv a Fidesz elnöke ellen – mondta az azonnali kérdések sorában Répássy Róbert (Fidesz). – Nem adnánk hitelt az anyagnak, ha ebben a kormányzati ciklusban már kétszer nem történt volna hasonló eset – mondta a képviselő, utalva a Kósa Lajos debreceni polgármester és Szász Károly, a PSZÁF volt elnöke elleni lejárató kampányokra. Répássy elmondta: tegnap megpróbált a kancellárián tájékozódni az ügyben, ám sem a közigazgatási államtitkár, sem pedig a miniszterelnök kabinetfőnöke nem fogadta. Azt mondták, hogy a Braun Róbert által készített anyagok közül csak azokat ismerheti meg, amelyeket az helyettes államtitkárként készített, amelyeket viszont a kormányfő főtanácsadójaként, azokat nem, mivel azok nem nyilvánosak. – Titkosították ezeket az anyagokat? – kérdezte a képviselő. – Nem létező iratokat nem titkosítottak – mondta válaszában Kiss Péter kancelláriaminiszter. Kifejtette: a közigazgatási államtitkár Répássy rendelkezésére áll. – Ilyen összeesküvés-elméleteket nem önöktől szoktunk hallani, hanem Csurka István fogalmazott meg hasonló „kóros jellegű” felvetéseket – tette hozzá.
Szijjártó Péter (Fidesz) a Gép- és Felvonószerelő Vállalat privatizációjáról érdeklődött. Elmondta: a 350 millió forint jegyzett tőkéjű cégben Gyurcsány Ferenc jelenlegi kormányfő vállalkozása, az Altus Rt. szerzett többségi tulajdont 100 millió forintért, amelynek jelentős részét e-hitelből és 142 százalékon beszámított kárpótlási jegyekből fedezték. A privatizáció időpontjában a vállalatnak 230-240 milliós tőketartaléka és 484 millió forintos követelésállománya volt, és milliárdos nagyságú ingatlanvagyonnal rendelkezett. Az eladást követően az ingatlanok kiárusítása megkezdődött, és jelenleg a cégnek mindössze két alkalmazottja maradt. Veres János pénzügyminiszter válaszában kifejtette: a vállalat a privatizáció évében 105 millió forintos veszteséget termelt, és negatív volt az eredménytartaléka.
Fantomdöntés. A parlament kormánypárti többsége elfogadta a 2005. évi címzett támogatások rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Nyolc napon belül hatályosak a cégfantomizálás megakadályozását célzó törvény tegnap megszavazott módosításai. Ezek szerint ha egy társaság, illetve tagjai nem lelhetők fel bejelentett címükön, az ötven százalék feletti tulajdonnal rendelkező személyek korlátlanul felelősek a cég ki nem fizetett kötelezettségeiért. A felszámolási eljárást megelőző öt évben résztulajdonnal rendelkezők „rosszhiszemű átruházás” esetén szintén korlátlanul felelnek a tartozásokért.
