Foglyokat vásároltak az amerikaiak?

Miközben a terrorgyanús külföldieket őrző, Guantánamón működő fogolytábor bezárására szólította fel az amerikai kormányt Joe Biden befolyásos demokrata párti szenátor, újabb botránygyanús hírek láttak napvilágot a támaszponttal kapcsolatban. Eszerint az Egyesült Államok pénzért vett foglyokat Afganisztántól és a szomszédos Pakisztántól. Az őrizetesek egyenes útja ezután vezetett Guantánamóra – állítja az amerikai támaszponton raboskodók egy csoportja.

Fejenként 3000–25 000 amerikai dollár. Ennyi pénzt adott az Egyesült Államok egy-egy fogolyért – állítja a kubai Guantánamo támaszponton raboskodók egy népes csoportja. Ezeket az embereket, akiknek egy része az amerikai bombázások elől menekült Afganisztán hegyei közé, helyi törzsek vették „gondozásukba”, etették és jól tartották őket, jóllehet nem minden hátsó szándék nélkül. Amikor ugyanis elérkezettnek látták az időt, jó pénzért átadták őket az amerikaiaknak, akik egyenesen a kubai börtönbe szállították őket anélkül, hogy előzőleg meggyőződtek volna bűnösségükről. Arra azonban gondosan ügyeltek, hogy az innen-onnan összefogdosott rabok nevét, és bármi olyan információt, amelyből személyazonosságukra lehetett volna következtetni, eltüntessék azokból az iratokból, amelyekből kiderült volna, hogy jogosan tartják-e fogva őket – számol be az AP cikkírója, aki azóta foglalkozik a Guantánamo támaszponton történtek feltárásával, amióta az 2002 januárjában „megnyitotta kapuit”.
A kubai Guantánamo támaszpont fogvatartottjainak egy része állítja, úgy adták el őket rabságba, ahogyan a halász kifogja a zsákmányát és túlad rajta a piacon. Egy őrizetes, aki elmondása szerint afgán menekültként tartózkodott Pakisztánban, azzal vádolja az ország hírszerzését, hogy koholt vádak alapján adták el fogolyként az Egyesült Államoknak. Arról is beszámol, hogy előzőleg a pakisztáni börtön alkalmazottjai azzal zsarolták meg, hogy ha nem fizet nekik, akkor hamis vádak alapján eladják az amerikaiaknak, akik Kubába viszik. Egy másik fogoly azt vallotta, hogy éppen úton volt Németországba, amikor elfogták és egy degeszre tömött pénztárcáért adtak túl rajta: először Afganisztánba, majd Guantánamóra szállították. Véleménye szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen ott is tudták, hogy az amerikaiaknak arabok kellettek, s ezért egy európai maffiahálózaton keresztül összefogdosták őket tekintet nélkül arra, hogy valamit is elkövettek volna. Ez a fogoly úgy véli, a véletlenek szerencsétlen összjátéka juttatta őt az amerikaiak kezére, s a börtönbüntetést csupán annak köszönheti, hogy rossz időben volt rossz helyen. Egy szaúdi üzletember azt állítja, őt a pakisztáni rendőrség adta el busás összegért.
A guantánamói amerikai haditengerészeti bázison működtetett fogolytáborban többek között nagy számú afganisztáni, szaúdi és jemeni raboskodik. Az Egyesült Államok több mint hatszáz terrorizmussal gyanúsított embert őriz a karibi támaszponton, anélkül, hogy vádat emelt volna ellenük. A guantánamói börtönt napjaink Gulágjának nevezte az Amnesty International közelmúltban nyilvánosságra hozott éves jelentésében, amelyben az Egyesült Államokat azzal vádolta meg, hogy nem megfelelő bánásmódban részesíti a kubai Guantánamo öbölben fogva tartott terrorista gyanúsítottakat. Az emberjogi szervezet észrevételeire reagálva George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke abszurdnak nevezte a vádakat.