Hollandia: a második csapás

Három nappal az Európai Unió alkotmányos szerződésének franciaországi elutasítása után a holland választók is véleményt mondhattak tegnap az alkotmányról. A felmérések az alapdokumentum elutasítóinak egyértelmű győzelmét vetítették előre, noha – meglepő módon – a május 29-i referendum óta néhány százalékkal nőtt a támogatók aránya.
Az utóbbi hetekben számtalan alkalommal elhangzott, hogy az alkotmány összefoglalná, korszerűsítené és továbbfejlesztené az EU szerződéseit, másrészt elvetése annak bizonyítéka lenne, hogy a bővítés túl gyors folyamat. Mindazonáltal mint ahogy Franciaországban, úgy Hollandiában sem kizárólag az alapdokumentumról szólt a vita, hiszen a kormány népszerűtlensége, az elmúlt évek politikai alapú gyilkosságai, a megnövekedett bevándorlás egyaránt az uniós integráció lassításának törekvésére buzdította a hollandokat.
Az alkotmányt támogató érvek között szerepelt ugyanakkor a közbiztonság növekedése, a munkahelyek garantálása, az emberi jogok kiterjesztése. A kormány megígérte, hogy amennyiben harminc százalék feletti a részvétel, figyelembe veszi az emberek döntését.
Egy nappal korábban európai uniós népszavazást javasolt az osztrák kancellár, mondván, hogy ez jelenthetné a kiutat a szerződésnek a franciaországi népszavazáson történt elutasítása által okozott válsághelyzetből. Wolfgang Schüssel hangsúlyozta, hogy Ausztria készen állna egy uniószerte megrendezendő népszavazásra, amennyiben ezzel az EU mind a 25 tagországa egyetért.