„Jogos követelés Trianon revíziója”

Magyarország területi megcsonkításának 85. évfordulóján pártok és civil szervezetek tiltakoztak az anyaországban, illetve az elszakított területeken a trianoni békediktátum ellen. A szónokok bírálták a jelenlegi magyar kormányt, és kiálltak a szomszéd országokban élő nemzettársak autonómiatörekvései mellett.  

Többezres magyar és Árpádsávos lobogóktól tarkított, Vesszen Trianon!-t skandáló tömeg tiltakozott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik által szervezett szombati tüntetésen az I. világháborút lezáró békeszerződés ellen, amelyben elcsatolták Magyarország területének kétharmadát. A résztvevők a Felvonulási téren található Regnum Marianum kereszttől indulva fáklyákkal vonultak a francia, a szerb, a román, végül pedig a szlovák nagykövetséghez, hangot adva a 85 évvel ezelőtti szégyenletes döntés elítélésének. Toroczkai László, a HVIM elnöke mindegyik kirendeltségnél megpróbált petíciót átadni, ám a komoly rendőri biztosítással és kordonnal körbevett követségekből senki sem vette át azt, még az épületek ablakain is lehúzták a rolót. A petícióban többek között teljes körű autonómiát és társnemzeti régiót követeltek Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének az elszakított területeken. Toroczkai László és Kovács Dávid, a Jobbik elnöke is arra figyelmeztettek, hogy a revíziónak nem szabad tabukérdésnek maradnia, ez teljesen jogos követelése lehet a trianoni diktátummal jogfosztottá, megcsonkítottá tett magyaroknak. Keményen bírálták Gyurcsány Ferencet és a kormányt. A Jobbik elnöke a liberalizmus mételyére hívta fel a figyelmet, amely „már a XX. század elején is fertőzte az egészséges nemzettudatot és hazánk nemzeti érdekeit”.
A vármegyés, jobbikos tüntetés résztvevői kisebb összeszólalkozásba kerültek néhány MIÉP-szimpatizánssal, amikor a vonuló tömeg a Hősök teréhez ért. Utóbbiak részéről egyesek a gyertek velünk felszólításra árulóknak minősítették a követségek előtt tiltakozókat. Csurka István azt mondta a felvonulókról, hogy hazaáruló magatartást tanúsítanak, és a „fenébe” küldte őket.
A MIÉP néhány ezres megemlékezésén Csurka István pártelnök úgy fogalmazott: gyilkos kísérlet alanyai vagyunk, melynek célja, hogy a legrövidebb idő alatt elpusztítsanak egy ezeréves nemzetet. Kiemelte még: a bolsevista véglények és liberális barátaik évtizedekig elhazudták Trianont, majd „elprivatizálták” a rendszerváltást, azután belehajszolták az országot a december 5-i gyalázatba.
Tegnap délután a Magyarok Világszövetsége tartott felvonulást a trianoni békediktátumra emlékezve. A résztvevők az Erzsébet tértől vonultak a Hősök terére, ahol már több százan hallgatták Rácz Sándort, az MVSZ tiszteletbeli elnökét. – Európa igazságtalanságra épül, ezt jelzi a francia és a holland népszavazás is. Aki Európát rendbe akarja tenni, annak elég, ha Trianont rendbe teszi – fogalmazott Rácz.
– Fájdalmas emlékeket ébreszt a szocialistákban Trianon, mert az első világháborút lezáró igazságtalan békediktátumra, a történelmi Magyarország feldarabolására, hárommillió magyar nemzetiségű ember kisebbségi sorsba juttatására, a most is jelen lévő megosztottságunkra emlékeztet – állapította meg Gedei József, az MSZP külügyi munkacsoportjának tagja.
Dávid Ibolya (MDF) közleményében úgy vélte: túl gyakran kerültünk olyan erőtérbe, amellyel szemben a siker reményével nem léphettünk fel. Mások döntöttek fejünk felett rólunk, és e döntések méltánytalanság, igazságtalanság és oly sokszor a gyűlölet jegyében születtek – értékelte Trianon évfordulóját a politikus. A Fidesz a pénteki választmányi ülésén emlékezett meg a gyászos évfordulóról.