Nagyszabású cukorpiaci reformot javasolt az Európai Bizottság az unió cukorágazata versenyképességének növelése érdekében. Az MTI jelentése szerint Mariann Fischer Boel, az EU agrárbiztosa tegnapi közleményében leszögezte: a jelenlegi, 40 éve változatlan rendszer idejétmúlt. Reményét fejezte ki, hogy a mezőgazdasági miniszterek tanácsa novemberben politikai megállapodásra jut az anyaggal kapcsolatban. Ennek lényege, hogy két lépcsőben, összesen 39 százalékkal kell csökkenteni a fehér cukor árát, a termelőket pedig az árcsökkenés 60 százalékáért kifizetésekkel lehet majd kártalanítani. Ugyanakkor ennek feltételei is lesznek: például a szigorú környezetvédelmi és területgazdálkodási előírások betartása. A tervezet tartalmazza az intervenció, vagyis a feleslegek uniós felvásárlásának megszüntetését is.
*
Brüsszel szerint a reform nélkül drasztikusan csökkenteni kellett volna a kvóták számát, amely főként a versenyképes termelőket érintette volna a legkedvezőtlenebbül. A javaslat szerint a kifizetés mértéke 730 euró lenne tonnánként az első év során, 625 euró a második év során, 520 a harmadik és 420 az utolsó év során. Kiegészítő támogatást fizetne a bizottság az első évben azon cukorrépa-termelők számára, akik szállítási jogokkal rendelkeznek a bezárt gyárakban – jelentette az MTI.
– Radikális a reform, amely ha így marad, megkérdőjelezi az egész magyar cukoripar jövőjét a mediterrán országokkal és a leendő tagjelöltekkel együtt. Nyertese pedig csak Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és talán Belgium lehetne – értékelte lapunknak a tervezetet Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (Cie) igazgatója, hangsúlyozva azt is, hogy a novemberi végső döntésig még komoly tárgyalások vannak hátra, s változhatnak a tegnap bejelentett elképzelések. Felmerül a kérdés, hogy szabad-e egy olyan reformot végrehajtani, amelynek ennyi vesztese lehet, és éppen ezért komoly munka vár a cukortermelő huszonegyekre, köztük Magyarországra is a következő időszakban – tette hozzá. Koczka Zoltán nem vitatta, a reformra szükség van, de nyomatékosította, csak olyan, mérsékeltebb elképzelést tudnak támogatni, amely lehetőséget ad arra, hogy az átlagos körülmények között működő ágazat továbbra is fennmaradjon. – Szeretnénk, ha a nemzeti kvóták megmaradnának, bár reálisan kvótacsökkenéssel kell számolni. Jelenleg az unió összkvótája 17,4 millió tonna, amit 12,4 millió tonna körüli szintre szeretne beállítani az Európai Bizottság. Az viszont nem mindegy, hogy az egyes tagállamokat tekintve milyen arányban hajtják végre a lépéseket, azaz a mérséklés arányos vagy aránytalan lesz. Ha arányos lesz a kvótacsökkentés, tehát pozitív esetben is azzal kell számolnunk, hogy a jelenlegi 402 ezer tonnás cukorkvótánk százezer tonnával zsugorodik, ami 700-800 ezer tonna mínuszt jelentene a cukorrépa termelésében – vázolta a szakember.
Az intervenció tervezett megszüntetését sem támogatta igazán Koczka Zoltán, rámutatva, hogy ez az intézmény adott biztonságot a gyártóknak, hiszen nekik egyik oldalról meg kell fizetni a répa minimumárát, másik oldalról pedig valamilyen szintű nyereséget kell termelniük. Intervenció hiányában ez nem mindig lehetséges, jelenleg is 17 ezer tonna intervencióra felajánlott cukor elbírálása zajlik, a már befogadott hetvenezer tonna után.
A termelői kompenzálásokhoz annyit fűzött hozzá a Cie igazgatója, hogy uniós szinten ez 1,5 milliárd eurót igényelne. Hozzátette, novemberben kell a végső szót kimondani, hogy az EU már a „megreformált” cukorpiaccal érkezzen a decemberi WTO-fordulóra, ám szakmai körökben egyre inkább az a nézet, hogy csak a forduló után, az ott elhangzottak ismeretében alakítsák át az uniós cukorpiacot, nehogy felesleges szigorításokat vezessenek be.
origo.hu
Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető
