Latin-Amerika lett hazánkból?

Megrendült a pénzügyi világ bizalma hazánk iránt a gazdaságpolitika súlyos hibái miatt – nyilatkozta tegnap Járai Zsigmond jegybankelnök. A bizalom hiányáról tartottak tegnap konferenciát az itthoni gazdaságkutató intézetek is, ahol Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke arra figyelmeztetett, hogy hazánk hitelállománya évente 8-9 százalékkal nő, ilyen mértékű eladósodás pedig a latin-amerikai országokra jellemző.

Történelmi mélypontra sülylyedtek hazánkban az üzleti várakozások – hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által tegnap megrendezett konferencián, ahol a gazdaságkutató intézetek ismertették legfrissebb felméréseik eredményét. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezetője hangsúlyozta: mind a nagyvállalatok, mind pedig a kis- és középvállalkozások bizalma jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban. Mint mondta, a hazai társaságok nemcsak saját jövőjüket, de a magyar gazdaság kilátásait is sokkal pesszimistábban ítélik meg, mint néhány hónappal ezelőtt.
A lakosság és a vállalatok bizalmának csökkenéséről számolt be a fórumon felszólaló Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke is, aki közölte: a bizalmi index jelenleg alacsonyabb, mint az 1998-as rubelválság idején volt. Szerinte a befektetői bizalom ellen ható tényezőnek minősül az államháztartás hiánya, az állam túlköltekezése. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk hitelállományának éves növekedése a GDP-hez mérten eléri a nyolc-kilenc százalékot, ilyen mértékű eladósodás pedig leginkább a latin-amerikai országokra jellemző. Mint fogalmazott, a KSH nem a valós gazdasági növekedést számolja ki, hiszen a hitelállomány bővülését a gazdasági növekedés kimutatásánál is figyelembe kellene venni.

Elvesztett vonzerő. Magyarország csúszik lefelé a külföldi befektetők kegyében címmel közölt tegnap cikket a magyar gazdaság állapotáról a bécsi Kurier. Az újságnak nyilatkozó Járai Zsigmond jegybankelnök nyugtalanítónak és különösen nyomós vészjelzésként értékelte a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet legutóbbi határozatát, amelyben leminősíti Magyarországot. A nyugati befektetők érzékelik, hogy csúszunk lefelé, s a pénzügyi világ bizalma a gazdaságpolitika hibái miatt megrendült – hangsúlyozta Járai, aki szerint a mértéken felüli béremelésekkel, az elhibázott adórendszerrel és a 800 ezer embert foglalkoztató nagy állami bürokráciával jólét nélküli jóléti államot működtet hazánk. A jegybankelnök elmondta, az euró bevezetésének határideje kitolódik, mivel ma már úgy tűnik, hogy a 2010-es határidő is túl optimista. Emlékeztetett: egy éven belül kétszer is a pénzügyminiszter leváltásához vezetett, hogy a kormány nem teljesítette a gazdaságpolitikai fordulatot.