Politikai földrengés Európában

Miután a hollandok többsége az európai alapokmányt a vártnál nagyobb részvétel mellett utasította el, a szavazás az ország határain belül is sokkot váltott ki. A kormány ugyanis ígéretet tett arra, hogy harmincszázalékosnál magasabb részvétel esetén követik a nép akaratát. Többen a felelős miniszterek távozását követelik.

A 62,8 százalékos részvétel mellett a nemek aránya is magasabb lett a vártnál, a hivatalosan jövő hétfőn nyilvánosságra hozandó eredmények szerint a szerdai népszavazáson a nem szavazatok aránya 61,6 százalék volt, az igeneké 38,4. Emlékeztetőül: a legutóbbi közvélemény-kutatások az alkotmány 55-60 százalékos elvetéséről tájékoztattak. A 11,6 millió holland szavazópolgár egyértelmű elutasításában is fontos szerepet játszott a kormánnyal való elégedetlenség és az euró bevezetése utáni áremelkedés, emellett félelmet váltott ki az uniós költségvetéshez való magas holland hozzájárulás, a gyors EU-bővítés és Törökország esetleges csatlakozása is. Igennel a legkisebb arányban a hollandiai Urk kikötővároskában szavaztak, itt a voksolók csupán 8,4 százaléka támogatta az Európai Unió alkotmányát. Indoklásuk szerint azért vetették el ilyen túlnyomó többséggel, mert nincs benne utalás Európa zsidó– keresztény gyökereire. Sőt mi több, Isten neve nem is szerepel a dokumentumban – mondta a kisváros egyik lelkésze az MTI szerint. Az exit poll eredmények kihirdetésekor a hollandok többsége felvonulásokon fejezte ki újból véleményét: Európa jövője érdekében szavaztak nemmel. A „nee” szavazatok túlsúlyát minden nagyobb városban a főtereken ünnepelték meg az éjjeli órákban. Amíg a szavazók örömmel nyugtázták voksolásukat, a politikusok Európa-szerte tanácstalanságuknak és aggodalmuknak adtak hangot. Az első hivatalos holland vezetőségi véleményben Jan Peter Balkenende kormányfő adott csalódottságának hangot, egyúttal elmondta azt is, a kormány tiszteletben tartja a választók akaratát – utalva ezzel a kétszeresen is túlteljesített választási részvételi arányra, amely a kormányt a referendum figyelembevételére kötelezi. Balkenende kijelentette, az EU-tagországok vezetőinek is tudomásul kell venniük a szavazás eredményét.
Ruud Koole, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt elnöke a demokrácia ünnepeként méltatta a referendumot, de ő is sajnálatosnak mondta, hogy az alkotmányt elutasították. Mat Herben, a három éve meggyilkolt, roppant népszerű Pim Fortuyn pártjának egy parlamenti képviselője üdvözölte, hogy a lakosság nem hajolt meg a kormány akarata előtt. Geert Wilders párt nélküli, populista képviselő az eredményt Hollandia ünnepeként értékelte. Wilders, akit Hollandiában az alkotmány egyik legkövetkezetesebb ellenzőjeként tartanak számon, elmondta azt is, hogy nem létezhet „európai szuperállam”. A politikus előre hozott választásokat követel.
A holland közélet sokkos pillanataiban többen a felelős minisztereket mondatnák le. Bernard Bot külügy- és Atzo Nicolai, az Európai Unió ügyeiért felelős miniszter távozását az Algemeen Dagblad című holland lap sürgette tegnapi számában. Nicolai habozás nélkül elutasította lemondását a szavazás után, míg Bot külügyminiszter késő esti nyilatkozatában részben igazat adott azon bírálóinak, akik szerint az alkotmány kudarcának az is oka, hogy az EU nem tájékoztatja állampolgárait. Lehetségesnek tartotta ugyanakkor, hogy újra összeül az alkotmányozó konventhez hasonló testület egy új szerződés összeállításához. Balkenende már a referendum előestéjén hangsúlyozta, egy esetleges elutasító végeredmény nem vezethet a kormány lemondásához. Méltatták a holland lapok a magas részvételi arányt az ország történetének első népszavazásán. Az NRC Handelsblad című politikai-pénzügyi lap szerint a lakosság mind a támogatók, mind a pártolók oldalán megértette, hogy az unió és saját sorsa alakításához meg kell jelennie a szavazáson. Emlékeztettek az újságok arra is, hogy a holland parlament már csütörtöktől tárgyalja a szavazás utáni helyzetet.