Pécsről – ha a labdajátékok kerülnek szóba – eddig természetesen mindenkinek a női kosárlabda, majd hosszú szünet után a futball jutott eszébe. Ám ha egy csapat egy olyan sportágban, amelyet sehol a Földön nem művelnek olyan szinten, mint nálunk, feljut az OB I-be, s ott a középmezőnyt célozza meg, akkor már nem mehetünk el szó nélkül a jelenség mellett.
– Tavaly fejeztem be tizenhárom éves olaszországi profi pályafutásomat, elköszöntem az Arenzanótól. Antonio De Blasio, a Fidesz akkori pécsi elnöke – akinek fia, Domenico nálam játszott a liguriai gárdában – évek óta kapacitált, szálljak be a pécsi pólóba. Egy évvel ezelőtt megértek a feltételek a vállalkozáshoz – emlékezik vissza a magyar válogatottban az 1988-as szöuli és az 1992-es barcelonai olimpián is szereplő Petőváry, aki március 15-én ünnepelte negyvenedik születésnapját.
– A laikus számára mindez reménytelen kísérletnek tűnhet, hiszen – kis túlzással – egy alkimista számára is komoly feladatra vállalkoztak: a semmiből kellett létrehozniuk valamit…
– Van már ebben gyakorlatom, hiszen Itáliában – ahol a Catania, a Bogliasco és az Arenzano csapatánál légióskodtam – kétszer is a második vonalból kellett felhoznom a gárdát az A1-be, s a feladatot jószerével egymagam oldottam meg.
– Pécsett nyilván akadtak segítőtársai.
– Nélkülük nem is sikerülhetett volna a feljutás. Először is Ambrus Tamás barátomat kell említenem, a 61-szeres válogatott kapust, akivel valaha a nemzeti együttesben játszottam együtt, majd a strandpólót szerveztük közösen. Tamás jól menő firenzei vízilabda-iskolát és másodosztályú csapatot vezetett, ezt hagyta ott Pécs kedvéért. Köszönet a csapathoz szerződött neves, rutinos játékosoknak is, a Domino-BHSE-vel bajnokságokat és Euroligát nyert Sugár Sándornak, a Nápolyban is megfordult Kollár Györgynek, s első helyen az olimpiai bajnok kapuslegendának, Kósz Zolinak. Ő egyszer már visszavonult, de a pihenéstől rendbe jött a térde, s most, 38 évesen újra világszínvonalon véd. Egy ilyen alapra már bátran építhettünk…
– Megfeledkezett a házi gólkirályról!
– Ugyan, nem érdemel szót sem… A szezon első meccse után megsérült a jobb vállam, aztán az idény jó részét lábadozással töltöttem, csak a tavaszi hajrára és a rájátszásra tudtam beszállni.
– Azért egy OB I-es klubhoz nemcsak játékosok kellenek, hanem a három, Montecuccoli által említett kellék is…
– A pécsi városvezetés teljes mellszélességgel állt mellénk, szakosztályelnökünk, Antonio De Blasio jelenti anyagi szempontból a másik oszlopot. Szeretnénk a 12 csapatos OB I-ben a 7-8. hely környékén végezni. Van egy briliáns tehetségű fiatal pólósunk a sok ügyes pécsi palánta, például a Lukács testvérek mellett, a 18 éves ifjabb Simon Tibor.
– Csak nem az egykori ferencvárosi futballista fia?
– De bizony, eddig kettős igazolással játszott nálunk, most már teljesen a miénk, átszerződött hozzánk a Vasasból. Róla még sokat hallanak majd a sportág rajongói, miként a szintén utánpótlás-válogatott Tusa Márkról is.
– Hogyan bírja mindezt negyvenévesen?
– Úgy, hogy a póló a mindenem. Alázat, sportszerű életvitel szükséges mindehhez.
– Itt a nyár, most legalább pihenhet néhány hetet.
– Ugyan, most kezdődik a strandpólóbajnokság, azt is mi szervezzük Ambrus Tomival, már sikerült is szponzort kerítenem, egy ásványvízmárkát. S közben Leányfalun Kósz Zolival működtetünk egy pólósulit is. Arra az esetre, ha unatkoznánk…
origo.hu
Újabb élő adásban üzent a magyaroknak Kapu Tibor – videó
