Sorra épülő jégkrémszigetek

Dúskálhatunk majd a jóban, pontosabban a jégkrémben az idén, mert annak ellenére, hogy az alapízek kiszoríthatatlanok a hűtőpultokból, a gyártók és a fogyasztók is szívesen kísérleteznek az újdonságokkal.

Ízbéli újdonságot nem fog hozni a jégkrémpiacon az idei nyár sem, mert a legkedveltebbek továbbra is az alapízek: a csokoládé, a vanília és az eper. Ennek ellenére találkozhatunk majd bőven újdonságokkal is, mert nemcsak a kereskedők, hanem a fogyasztók is fogékonyak ezekre, még akkor is, ha az évről évre bevezetett különleges újdonságoknak csak a fele bizonyul sikeresnek. Az elemzők ehhez annyit fűznek hozzá, hogy az igazán tipikus jégkrémfogyasztók közé a gyerekek és a 19–49 év közötti nők sorolhatók. A jégkrémfogyasztók nagy része szívesen próbálkozik az új ízekkel, és a márkahűség csak a nagyobb márkák esetében jellemző.
Az idén a piac tízszázalékos bővülést vár, és a szereplők egybehangzó véleménye szerint a telítettség és a meglehetősen nagy beruházási igény miatt új gyártó megjelenésével nem kell számolni, annál is inkább, mert most kezd igazán dolgozni a régiek mellett (Nestlé, Unilever) a két legfrissebb szereplő, a horvát Ledo és a cseh Nowaco, miközben – az élelmiszerpiacon tapasztalható trendként – itt is erősödik a saját márkás termékek részesedése. Utóbbi évről évre nő: tavaly és tavalyelőtt egyaránt tíz-tíz százalékos bővülést könyvelhetett el a kategória.
Magyarország konzervatív nemzetnek számít a jégkrémfogyasztók körében; mi még mindig szezonálisan fogyasztjuk a „jegességet”, anynyira, hogy még az északi országokban is magasabb az egy főre eső jégkrémfogyasztás, mint nálunk. A gyártók ezen a felfogáson igyekeznek változtatni, és nemcsak egyszerűen nyereményakciókkal támogatják a vásárlást, hanem recepteket is mellékelnek a jégkrémek mellé, illetve előrukkoltak a light formációkkal is, vásárlásra biztatva a súlyosabb vagy éppen hiúbb egyéneket is. Mindemellett a kereskedési és a vásárlási szokások változásával a nagy áruházláncokban a gyártók, hangsúlyozva termékeiket, egyre gyakrabban építenek ki saját hűtőszigeteket, ahol kizárólag az ő temékeik kaphatók, így egyre gyakrabban lehet majd igazi jégkrémszigetekkel találkozni.
Nyugat-Európában létezik egy úgynevezett szuper prémiumkategória, amely árban és minőségben is a többi kategória fölé emelkedik. Nálunk ez a szegmens nem létezik, és egy darabig nem is fogunk vele találkozni, mert a fogyasztók képtelenek egy jégkrémért nem egy esetben 1200–1400 forintot fizetni. Így leszünk a fagylalttal is, mert egyetlen gombóc fagyit most már száz forint alatt nem lehet kapni, és egy család egyetlen délutáni fagylaltozása 800–1000 forint körül alakul.