Suttyomban adósodik el Magyarország

Az autópálya-építések felgyorsítása érdekében megduplázza idei kötvénykibocsátását az állam. A költségvetésen kívüli, rejtett eladósodás ügyében a költségvetési bizottság meg kívánja hallgatni a Pénzügyminisztérium illetékeseit.

Nemcsak a hivatalosan előre jelzett állami, de az államháztartáson kívülre számolt kötvénykibocsátások mértéke is felgyorsult az idén. Az egyre átláthatatlanabbá váló államadósság-finanszírozás ügye már az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt van. Varga Mihály, a testület elnöke írásbeli tájékoztatást kért az ügyben Veres János pénzügyminisztertől. A fideszes politikus elmondta: a jelentés kézhezvétele után a bizottság szóban is meg kívánja hallgatni a kormányzat illetékeseit arról, hogy mi indokolja az utóbbi hónapokban megszaporodott államkötvény-kibocsátásokat. Domokos László, a testület fideszes alelnöke közölte: a bizottság kiemelten foglalkozna az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. őszre meghirdetett, mintegy hárommilliárd euró értékű – közel 700 milliárd forintos – kötvénykibocsátásával.
*

Ezt „államháztartáson kívüli” kibocsátásnak minősítette a Pénzügyminisztérium, azaz a tranzakcióból befolyó hitelt a tárca nem számítja bele a költségvetés hiányába. Domokos szerint újabb kreatív könyvelési trükköt hajt végre a kormány, hiszen az államháztartáson kívülre pakolja át a költségvetést terhelő milliárdos tételeket. Mint fogalmazott, ez óriási veszélyt hordoz magában, hiszen ha az EU statisztikai hivatala nem fogadja el a deficit „áttolását”, és visszakönyvelteti a hiányt a kormánnyal, akkor jelentősen szűkülnek az elkövetkező évek gazdálkodási lehetőségei. Hangsúlyozta: a magántőke bevonásával épülő állami beruházások az idén még csak harmincmilliárd forinttal terhelik meg a büdzsét, ám 2007-ben a teher mértéke a százmilliárd forintot is meghaladja.
A kormányzati könyvelés veszélyeire legutóbb a Magyar Nemzeti Bank hívta fel a figyelmet, megjegyezve: az államháztartási hiány „csökkentése” úgy valósul meg, hogy a beruházások kiadásai költségvetésen kívülre kerülnek, emiatt romlik az idei egyenleg. A jegybank a hiány kimutatására olyan jelzőszámot használ, amely azokat a kiadásokat is rögzíti, amelyek a hivatalos statisztika szerint nem a központi büdzséhez tartoznak, de az államnak hosszú távú kiadási kötelezettséget jelentenek. – Nem terheli az államháztartást az ÁAK kötvénykibocsátása, mivel a vállalat nem minősül költségvetési szervnek – erősítette meg lapunknak a pénzügyi tárca korábbi álláspontját Kőszegi Márk, a sajtóosztály helyettes vezetője. Szerinte a kötvénykibocsátások éves terve nem változik.