Szobafestőből Picasso

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott tegnap a Duna Televízió vezetősége, elsősorban a csatornát érintő, lapunkban megjelent cikkek miatt. A rendezvényt a székház második emeletének teraszán tartották, ahova az újságírókat fogadó hölgy rendre „Íme, itt a japánkert!” felkiáltással vezette be a sajtómunkásokat.
A sajtótájékoztató nyitányaként elhangzott, hogy Cselényi László elnök nem bérel 607-es Peugeot gépkocsit, ehelyett egy 407-essel jár – a későbbiekben bemutatott filmklipben külön ki is emelte a kamera a típusszámot –, ráadásul „sofőr nélkül”. A Duna Televízió elnöke kifejtette: a Peugeot-nak valóban a szerinte középkategóriás 607-es a csúcsmodellje, „a Trabantnak meg a Limuzin De Luxe”. Cselényi azt a kérdést is feltette, vezetés közben hogyan nézhetné ő a kocsiba szerelt DVD plazmaképernyőjét, nyilván megfeledkezve arról, hogy a személygépjárműveket többnyire utasülésekkel is ellátják. Értesüléseink szerint egyébként Cselényi csak a botrány kirobbanását követően mondta vissza az ő mércéje szerint csupán „középkategóriás” luxusautó bérleti szerződését.
Cselényi egy számlamásolattal próbálta igazolni, hogy a földszinti büfébe vásárolt bútorok ára „mindössze” 1,3 millió forint volt. Hozzátette: „A Duna Televíziónak nem az a célja, hogy toprongy legyen”, majd azt is hozzáfűzte: „hadd kérjem ki magamnak, hogy ilyesmivel foglalkoznak”.
A vezetőség az elbocsátott női munkatársakat sértő megnyilatkozásokat is tagadta. Mint lapunk beszámolt róla, Pomezanski György alelnök a felmondást két munkatársnő esetében is olyan megjegyzésekkel körítette, amelyek szexuális tartalommal bírtak, és női méltóságukban alázták meg őket. Cselényi László szerint ennek az a magyarázata, hogy „jaj a munkáltatónak, ha leépítésbe kezd”, és „nem lehet tudni, mi az, ami elpattan egy elbocsátottban akkor, ha a történteket nem képes méltósággal elviselni”. Mint elhangzott, Pomezanski György az egyik hölgynek mindössze annyit mondott, hogy most „a Duna Televízió az, akinek a farkával sepertetik a csalánt”. Ez a vezetőség szerint egyáltalán nem sértő, csak „felfokozott lelkiállapota” miatt kifogásolta az elbocsátott munkatárs.
Megkérdeztük Cselényi Lászlótól, hogy a másik hölgy esetében mi volt Pomezanski bántónak vélt mondata – értesüléseink szerint a felmondólevelet fenékformájának méltatása mellett nyújtotta át a munkatársnőnek –, azonban erre az elnök nem volt hajlandó válaszolni, mondván: „nem tartozik magára”, és az elbocsátottak nem adtak neki felhatalmazást arra, hogy tájékoztassa a médiát. Cselényi László szerint a történet hátterében az áll, hogy „a sértetteket ellenérdekeltek próbálják a saját céljaikra felhasználni”, s mint kifejtette: a kirúgásokban „az a szép”, hogy a miértre azt lehet válaszolni, hogy „csak”, de még válaszolni sem kell feltétlenül.
Cselényi László elismerte, hogy három művére a Duna TV úgynevezett befogadó nyilatkozatot adott, amelyben az intézmény vállalta, hogy bemutatja a dokumentumfilmeket, ami az ORTT-támogatások elnyerésének feltétele volt, ám az elnök azt állította, hogy a honoráriumát jótékony célra kívánja fordítani. Azt is elmondta, hogy „szívesen indítana ismeretlen tettes ellen nyomozást, aki a csatorna kuratóriumának tagjaként minduntalan bele kíván szólni a műsorszerkesztésbe, minduntalan rágalmakat terjeszt, és minduntalan tippeket ad”. Cselényi a későbbiekben lapunkra célozva úgy fogalmazott: „léteznek olyan tulajdonosi körök, amelyek egy napilapot és egy televíziót is birtokolnak”, és szerinte ezek próbálják most kikezdeni a Duna Televíziót, attól félve, hogy Cselényi csatornája „átcsábítja” tőlük a munkatársakat. „Kérdés, hogy a Duna Televízió felvegye-e a kesztyűt egy olyan lappal szemben, amelynek az olvasóközönsége két kisváros lakosságából kitelik” – tette hozzá a Duna Televízió elnöke, aki azt is kifogásolta, hogy szerinte „pártpolitikai alapon minden szobafestő Picasso akar lenni a Duna Televízióban”.