Túlzottan hálás ellenfelek

Az idén tizedik alkalommal kiírt Unicum Kupa múltjában többször joggal büszkélkedhettünk azzal, hogy – a soros hivatalos világversenytől eltekintve – ez a szezon legrangosabb nemzetközi tornája. A 2005-ös évjárat azonban minden bizonnyal az eddigi leggyengébb, akár a mezőny mennyiségét és minőségét, akár az időtartamot nézzük: csapatunk másfél napon belül Kínával, Oroszországgal és Kanadával játszik, vagy olykor inkább csak játszogat, ezért különösebb kockázat nélkül kijelenthetjük, hogy már kedden, azaz a nyitónapon megszerezte a serleget.
Persze nem délelőtt, ekkor csupán 12-2-re elporolta Kínát. Ha a két félidőeredményt külön vesszük, a 6-1, 6-1-es „szettarány” tenisznyelven is jelzi az áthidalhatatlan különbséget. Sőt, az ázsiaiak akár még elégedettek is lehetnek, hiszen a múlt héten, a spanyolországi, portugaletei Világliga-selejtezőn 23-1-re sülylyesztették el őket a mieink. Az ilyen meccsek arra jók, hogy pólósaink ifjú rajongói – főleg ha ingyen beengedik őket, mint ezúttal – kisikoltozzák magukat a lelátón, de hogy Kemény Dénes szövetségi kapitányt mennyivel viszik előrébb a keretszűkítésben, az erősen kétséges. Mert aki Kína ellen brillírozik, az még nem feltétlenül érett a jövő hónapban vb-címvédésre készülő magyar válogatott tagságára.
Oroszország természetesen már más mérce, és nem is azért, mert tegnap reggel 11-1-re könynyedén intézte el Kanadát.
Délután aztán kiderült, hogy az oroszok is térdig járnak a felkészülésben, hagyományos erényeikből legalábbis semmit nem mutattak. Támadásban a sémákat sem hozták, és trükkökkel próbálkoztak, aztán nemhogy lassan rendeződtek vissza, de inkább sehogy.
A mieink úgy vezethettek félidőben 4-0-ra, hogy nem is kellett védelemmel szemben gólt lőniük. Három megúszás mellett Kásás talált be büntetőből, és a harmadik negyedre is csupán annyi változott, hogy statikusabb szituációból is két gólt értek el a mieink; 21 perc után 6-0-s részeredmény, mintha egész nap Kínával játszanánk… Ezen a csalóka érzeten aztán a 3-3-as utolsó felvonás és a 9-3-as végkifejlet is alig tompított.
Hátsó alakzatunk szilárdságát így igazán le sem mérhettük, mert az ellenfél alig tesztelte, ha mélyen a dolgok mögé akarunk gondolni, legfeljebb annyit állapíthatunk meg: talán jelzésértékű, hogy Kemény Dénes éppen az oroszok ellen volt kíváncsi arra, hogyan működik Steinmetz Barna nélkül a bekkelés.
Maga a kapitány ezt és a tegnap látottakat így kommentálta: „Jövő szerdán hirdetek utazócsapatot, addig tippeljen mindenki úgy, ahogy akar. Egyébként lábtempóban valamelyest visszaestünk, ezért nem szereztünk több gólt, pedig a lehetőségünk megvolt rá.” Nem kérdés, hogy Kanada ellen ma 18.30-tól ugyancsak meglesz.
A keddi krónika azzal teljes, hogy Kanada 9-8-ra verte Kínát. Ha a két fél támadóerejét nézzük, 0-0 lett volna a reális állás, ha a védekezését, akkor 20-20. Ebből végül is kijöhetett a 9-8…