Az idősotthonok lakóit átvilágítják

Hamarosan megvizsgálnak minden idősotthonban élő személyt, mert a szociális minisztérium tervei szerint a jövőben állapotuk szerint finanszíroznák ellátásukat: a jobb egészségnek örvendők után a jelenleginél ötven százalékkal kevesebb pénzt, míg az állandó gondozást igénylők után húsz százalékkal többet fizetnének. Az intézményfenntartók szerint ez az állami finanszírozás csökkenését jelenti, ami miatt romolhat az ellátás színvonala.

Minden gondozott állapotát megvizsgálják, hogy az ellátásukért járó állami normatívát (finanszírozási összeget) differenciálni lehessen – jelentette ki Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára. Az ellátás költsége ugyanis nagyban függ attól, hogy milyen az idős személy állapota. A jó egészségnek örvendők gondozása sokkal kevesebb pénzből is megoldható, mint a magatehetetlen, állandó felügyeletre, mosdatásra, etetésre szorulóké.
Az eddigi finanszírozási rendszer nem követte ezeket a különbségeket: minden ápolt személy után ugyanannyi pénzt juttatott.
*
Az állami normatívát minden intézmény megkapja, a magán- és az egyházi tulajdonban lévők is. Korózs Lajos elmondta: a kevesebb ápolást igénylőknél az állam a jelenlegi havi normatívát ötven százalékkal csökkentené, a közepes ápolást igénylők után járó pénz nem változna, míg az állandó, fokozott ápolásra szorulók esetében a jelenlegi összeg 120 százaléka járna.
Elvileg nem tartja rossz ötletnek a differenciált finanszírozást, de a konkrét tervekkel nem ért egyet Harrach Péter, az Orbán-kormány szociális minisztere. Leszögezte: a változtatás az állami normatíva egyértelmű csökkentését jelenti, ami rosszabb minőségű ellátást eredményezhet. Romolhat az intézmények pénzügyi helyzete, miközben az épületek állapota sok esetben aggasztó.
Több magánotthon tulajdonosának képviselője, a Medicatus Kft. ügyvezetője, Fülöp Róbert is úgy látja, hogy a változtatás a kormánynak spórolást, míg az intézményeknek nagy veszteséget okozna. Elvileg ő sem veti el a differenciálást, de mint mondta: nem úgy, hogy azzal tovább csökkenjen az utóbbi évben reálértéken már amúgy is romló finanszírozás. Márpedig a kisebb ápolást igénylők normatívájának ötvenszázalékos csökkentése nagyobb elvonást okoz, mint a legrosszabb állapotúaknál a húszszázalékos növelés. Hangsúlyozta: míg Magyarországon egy gondozott után havonta kevesebb mint hetvenezer forintot fizet az állam, addig Nyugat-Európában 1000-1500 eurót, azaz 240 ezer és 370 ezer forint közötti összeget. Fülöp Róbert szerint a forráskivonás miatt a kisebb otthonok könnyebben csődhelyzetbe kerülhetnek majd, de nagyobbaknál is várható a színvonal romlása. Hangsúlyozta: az önkormányzati és az egyházi intézmények fenntartóival közösen próbálnak majd tiltakozni a tervezet ellen.