Kusza támogatások

Többféle támogatást is igénybe vehetnek a hátrányos helyzetű gyerekek után az iskolák, ha igénylik ezeket az oktatási tárcától. Külön pénz jár az ilyen diákok integrált oktatásáért is – tudta meg lapunk. Érdekes, hogy nagyobb támogatás jár a nem magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatásért, mint a magyarul tartott kisebbségi képzésért.

Összesen ötféle támogatást vehetnek igénybe a hátrányos helyzetű diákokat képző iskolák az oktatási tárca tájékoztatása szerint. Az integrációs normatíva évente diákonként hatvanezer, a képesség-kibontakoztató támogatás pedig húszezer forint. A magyar nyelvű kisebbségi oktatásért 22 500, a nem magyar nyelvű roma kisebbségi képzésért pedig 45 ezer forintot fizet a minisztérium egy tanuló után. Különösen nagy összeg jár az Utolsó padból program az indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek általános tantervű iskolába való visszaillesztéséért: erre a célra 324 800 forintot ad tanévenként a minisztérium. A 2003-ban bevezetett integrációs normatívát, a képességkibontakoztató normatívát, a nem magyar nyelven folyó roma kisebbségi, valamint a magyar nyelvű kisebbségi oktatás után járó pénzt az alapnormatíva mellett együtt is igényelhetik az iskolák. Az Utolsó padból program révén visszahelyezett tanulók után járó támogatás mellett az alapnormatíva nem vehető fel.
A minisztérium adatai szerint a közoktatásban részt vevő 1,784 millió gyerek közül az integrációs normatívát több mint 17 ezer tanuló után, a képességkibontakoztató támogatást közel 32 ezer tanuló után igényeltek a most lezárt tanévben. Az Utolsó padból programmal 222 tanulót helyeztek vissza normál tantervű általános iskolába. Fontos tudni, hogy ezekre a támogatásokra nem kell pályázni, az igénylés után automatikusan jár a pénz az intézményeknek. Megjegyzendő azonban, hogy egyes vidékeken számos olyan iskola van, ahol még mindig mostoha körülmények között tanulnak a gyerekek. Ennek egyik oka az, hogy az iskolák egy része nem tud a támogatásokról.