Ma a Fidesz kezdeményezésére politikai vitanapot tart az Országgyűlés „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről” címmel, vagyis a polgári és a szociálliberális kormányzati ciklus eredményeinek analizálására számíthatunk. Rövid összeállításunkban az euró átvételéhez szükséges maastrichti kritériumokat helyezzük középpontba, hiszen a közös nyugati pénz bevezetésének körülményei jelzik leginkább, hogy kiszámítható pályára állt-e a szóban forgó időszakokban a gazdaság.
Mik is ezek a konvergenciafeltételek? Mindenekelőtt az árstabilitás és a fenntartható költségvetési pozíció. Az előbbi szerint az ország inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagország inflációs mutatóinak időszakra számított számtani átlagát. Míg az utóbbi alapján az ország költségvetési deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, a bruttó államadósága pedig a GDP 60 százalékát.
Az Eurostat március közepén tette közzé korrigált adatait az uniós tagországok költségvetési helyzetére és adósságrátáira vonatkozóan. Ez alapján a magyar államháztartás bruttó adóssága tavaly meghaladta a 60 százalékot (60,7). Az államháztartás tavalyi hiánya 5,4 százalék volt (2003-ban 7,1 százalék). A kimutatás szerint 2004-re az adatok szerint az adósság mértéke meghaladta a GDP 60 százalékát, amely a maastrichti kritériumok felső határa. A limit túllépése a probléma egyik fele, a másik, hogy az adósságráta növekvő. Hazánk eközben túlzott deficiteljárási procedúra alatt áll. Az Ecofin (uniós pénzügyminiszterek tanácsa) az Európai Bizottság javaslatára hangsúlyosan figyelmeztette a kormányt, hogy tegyen egyensúlyjavító lépéseket, különben szankciókra számíthat. Az Ecofin a felülvizsgált magyar konvergenciaprogram márciusi elfogadásakor az eredmények elismerésén túl is számos kockázati tényezőre hívta fel a figyelmet.
Négy évvel ezelőtt a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 3,4 százalékos volt, míg az államháztartási hiány 3,1 százalék, a bruttó államadóság pedig 55 százalékon „állt”. Amúgy a 2001-es adatokat „szépíti” a világgazdasági környezet is: a nemzetközi konjunktúra mérséklődése ellenére nem igazolódott be az a hipotézis, hogy a belföldi kereslet bővülése kompenzálta a csökkenő export hatását. A várakozások ugyanis nem teljesültek: a gazdaság exportorientált fejlődési pályán maradt, a belföldi kereslet bővülése mindössze néhány árucsoportra koncentrálódott. Hazánk a nem túl biztató nemzetközi gazdasági helyzet ellenére is tartós, 4,3 százalékos növekedést tudhatott magáénak. A statisztikák alapján csak a kétmilliós lélekszámú Szlovénia produkált akkoriban jobb adatokat.
A fenti mutatók szerint 2001 végén, vagyis a választásokat megelőző utolsó „békeévben”, reálisnak tűnt az euró 2006–2007-es bevezetése. Ám ez mára kitolódott: a kormány 2010-re „lőtte be” a céldátumot, de a sodródó gazdaságpolitika miatt nyugati bankok és befektetési házak 2013–2014-re jósolják a magyar eurót, amely az uniós csatlakozás legfőbb gyakorlati haszna.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
