Nyolcnapos házi őrizettel büntették a spanyol szárazföldi hadsereg egyik – az aktív szolgálattól visszavonult – főtisztjét. Az indoklás szerint az 56 éves José María Manrique ezredes június 26-án megkülönböztetés nélküli köremailt küldött a katonai internet minden (több ezer) felhasználójának a védelmi minisztérium belső levelezési hálózatán. Üzenetében felszólította címzettjeit, hogy – mint fogalmazott – lépjenek fel az ország területi egységének és alkotmányának megvédésére. Az El Pais napilap tudósítása szerint csak néhány választ kapott, és nem mindegyik volt támogató. Éppen ezért ítélték mindössze nyolc nap házi őrizetre, holott jogi szakértők szerint vétségéért szigorúbb szankció, akár kéthavi elzárás is járna.
Franco halála után a diktatúrából az alkotmányos királyságba való átmenet során fokozatosan kicserélődött a spanyol hadsereg összetétele, és megváltozott a fegyveres testület iránti ellenséges hangulat is. A nyolcvanas években azonban a hadsereg egyes csoportjai kétszer vették fontolóra, hogy beavatkoznak a politikai eseményekbe. Az 1981. február 23-i
hatalomátvételi kísérlet kudarcában döntő szerepet játszott az uralkodó, I. János Károly, a hadsereg főparancsnokának határozott és gyors fellépése. A régi tiszti kar tettének okai között szerepelt, hogy véget akartak vetni az ETA tudatos hadjáratának, amellyel a terrorszervezet meg akarta gyengíteni a fiatal demokráciát. A diktátor halálát követő első szabad választások után, 1977 és 1980 között a baszk szeparatisták 244 embert öltek meg a fegyveres testületek, elsősorban a csendőrség és a hadsereg ellen elkövetett merényleteik során. A puccsisták a területi autonómia rendezetlensége következtében kialakult körülményekkel is magyarázták a fegyveres erők fellépésének szükségességét. Az uralkodó és a vezérkar főnöke, valamint a politikai pártok együttes erővel és óvatos módszerekkel vették elejét, hogy tovább romoljon a helyzet. Így a következő kísérlet eleve hamvába holt, és maga Felipe González jelentette be a felgöngyölített összeesküvés hírét az 1982-es választások kampányának kezdetén, október elején.
A spanyol fegyveres erők a nyolcvanas és kilencvenes években nemzetközi tekintélyre tettek szert békefenntartói feladatok vállalásával a világ számos pontján, például a boszniai konfliktusban. Beszédesen szemlélteti a változást, hogy a közvélemény jól fogadta az ottani veszteségeket is.
A NATO-tagság révén Spanyolország a különféle szervezeti átcsoportosításokkal előbb viszonylag nagyobb szerepet kapott, de az afganisztáni háború, valamint az iraki kivonulás óta kezd háttérbe szorulni, ami nem okoz osztatlan lelkesedést a hadseregben. Új jelenség, hogy megkopott a testület korábbi népszerűsége, és a létbizonytalanság miatt is nő a nem Spanyolországban született, de spanyol anyanyelvű katonák száma.
Minden hátizsák gyanús Galíciában
Lezárták a galíciai Santiago de Compostela (Északnyugat-Spanyolország) főteréhez vezető egyik utcát, mert két ismeretlen férfi hátizsákba rejtett bombát akart elhelyezni egy bank bejáratánál. Azonnal letartóztatták őket, és a helyszínen megsemmisítették a pokolgépet, amely károkat okozott a közeli épületekben. A polgármester elmondta, nem kizárt, hogy a letartóztatott két személy a helyi függetlenségi mozgalom, az AMI tagja. A merényletkísérlet éppen azon a napon történt, amikor megállapodott egymással a győztes koalíció: a galíciai szocialisták és a helyi nacionalista tömb vezetője egy hónappal a júniusi tartományi választások végleges eredményeinek közlése után.
Hétfőtől a híres középkori kegyhelyen, Santiago de Compostela székesegyházában is fokozottan ügyelnek, főleg a hátizsákokra. A Spanyolország egyik védőszentjének számító Szent Jakab-katedrálisban és környékén különleges biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Ezek alól a granadai (Andalúzia) Alhambra sem kivétel: a granadai szultánok egykori székhelyén is biztonsági övezetet alakítottak ki.
