A mocskolódás szabadsága

Jelentem, ezentúl bárki kénye-kedve szerint kijelentheti, leírhatja bármekkora nyilvánosság előtt, hogy Orbán Viktor „…mint Tokaj hímveszszeje, nektárt fog csöpögtetni – mindenhová”. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság minap tudatta, megszünteti az eljárást a Himnusz mint nemzeti jelkép meggyalázásának ügyében Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója ellen. A művészember az SZDSZ kongresszusán fogalmazta meg az emelkedett gondolatot, a közönség nagy derültségének közepette. Az efféle mondat tehát nem számít kihágásnak, akkor sem, ha az a magyar Himnusz székhelyisített változatát tartalmazza. Az egész nyilván nem csupán Orbán Viktor esetében igaz, gondolom, le lehet majd itt hímvesszőzni mást is, ha már egyszer egyenlőség van.
Vajon mit szólna a békési rendőrvezér, ha teszem azt, őt minősítenék nyilvános helyen fallosznak? Derűsen átlépne rajta a szólásszabadság jegyében, vagy járőrkocsit küldene a helyszínre? Netán szaladna a bíróságra? Bármi lesz is a folytatás (fellebbeztek is a döntés ellen), Székhelyi színidirektor után a Viharsarok rendőrsége is minősítette magát. Akárcsak az SZDSZ országos kongresszusának kacagó gerléi.
Már megszoktuk, eldurvult a politikai nyelvezet, de ahhoz még idomulnunk kell, hogy a társadalomba beiktatott fékezőrendszerekkel is elszaladjon a ló. Bár volt itt már lánchídi csata, tüntető nyugdíjasok meghurcolása – valahol élt a remény az emberben, hogy ez a rendőrség már nem az a régi. Hogy itt már sem gumibotozás, sem legalizált hímvesszőzés nem lesz. Békésig nem jutott el a hír. A művész úr alakítását díjazták…