Áfavisszatartás: ügyészi vizsgálat

Vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség az áfavisszatartások ügyében. Az eljárás során a főügyészek megkeresték az APEH megyei igazgatóságait annak érdekében, hogy kiderüljön: törvényesen tartotta-e vissza az állam az európai uniós adószámmal rendelkező vállalkozások áfáját.

Megyei főügyészek keresték fel az APEH megyei igazgatóságait az elmúlt napokban, mivel a Legfőbb Ügyészség törvényességi, felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálatot indított a szigorított áfaellenőrzésekkel kapcsolatban – tájékoztatta az MTI-t közleményben az adóhatóság, amely szerint „a jelenlegi vizsgálatok indokoltsága nehezen érthető”, hiszen az eddigi ellenőrzések nem állapítottak meg törvénysértést. Az adóhatósági közlemény szerint a megyei főügyészségek most további, az egyes ellenőrzésekre vonatkozó adatokat kérnek be a területi igazgatóságoktól, elsősorban a törvényi határidők ellenőrzésére vonatkozóan.
A mostani ügyészségi vizsgálat előzménye, hogy a Fidesz gazdaságpolitikusa, Tállai András, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára áprilisban beadványban fordult az ügyészséghez azért, hogy vizsgálják ki: a Pénzügyminisztérium törvényesen utasította-e az APEH-et arra, hogy tartsa vissza az uniós adószámmal rendelkező hazai vállalkozásoknak jogosan visszajáró általános forgalmi adót.
A késedelmes áfa-visszautalások ügyét a számvevőszéki testület is vizsgálta az idén, ahol a pénzügyi tárca illetékesei áthidaló megoldásként hitelfelvételt javasoltak az érintett vállalkozások számára. – Érthetetlen, hogy az APEH miért háborodik fel egy törvényes ügyészségi vizsgálaton – reagált a megindult ellenőrzésekre tegnap Tállai András, aki reményét fejezte ki, hogy az átfogó vizsgálatok végén kiderül: hogyan fordulhatott elő, és mekkora kárt okozott az a példa nélküli gyakorlat, amely Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter döntése értelmében visszatartotta az áfát a vállalkozásoktól.
Mint arról korábban beszámoltunk, az áfavisszatartások, valamint számos központi utalás idei évre történt halasztásának elsődleges célja az volt, hogy az 5,3 százalékos GDP-arányos tavalyi államháztartási hiánycél „papíron” teljesülhessen.