Asia-koncert valahol Európában

Amikor a kisvárosi lépcsőház illegális zenekuckójában rám sózták a jugó kiadású – vagy hamisítású? –, vízisárkány-grafikás lemezt, nem tudtam, hogy aranyat tukmálnak rám! S külön szerencse volt, hogy a rocker csempészember nem gerjed az Asiára! Mi Ázsiának ejtettük, most, húsz évvel később hallom, és kissé kiábrándító is: „észiá”. A földrészt jelenti, persze, amelyhez az együttesnek ugyan semmi köze, de America és Europe már létezett, Africa mégse legyen négy fehér szupergroupja. Australia meg merre is van?
Asiává lett hát John Wetton a Roxy Musicból, Steve Howe a Yesből, Geoff Downes a Bugglesből és Carl Palmer az egyértelmű elnevezésű, különc, Bartókot is feldolgozó Emerson, Lake and Palmerből.
A mindenható pénz és a Geffen Records kiadó termékenyítette-e meg a négy virtuózt, vagy ahogy Palmert szó szerint kikorbácsolta a trióból Emerson, úgy esett be a másik három zenész is, ma se tudom. De első, cím nélküli lemezük maga volt a csoda: dallamos rockzene kemény, megkomponált, nem csak sablonokból összemaszatolt gitárszólókkal, pallérozott billentyűszólammal, értelmes szöveggel, és épp annyira fura szerkezetű és akkordvázú dalokkal, hogy mind egyenesen a szívbe mászszon. Szeretni kellett az Asiát – jött egy év múlva az Alpha-korong, majdnem ugyanilyen minőséggel. (Ez a megismételhetetlen lemezek után még mindig örvendetes.) Aztán kiszállt a gitáros Howe, később mások is, és soha többet nem fogadtam el Asia-lemezt. Igaz, már nem is nagyon erősködtek vele, a rövid hírnévnek annyi volt a világban is, a csempésznél is, nálam is.
Most itt egy húszéves tévéfelvételük DVD-n, DTS-hanggal – sokat azért ettől se várjunk –, és végre koncerten pillanthatjuk meg a formációt: a gitárt már Pat Thrall kezeli. Nem írják, de mindegy is, honnan ez a koncert. Régi dalok mennek, Wetton hangja nagyon jó, és „A pillanat heve” ugyanúgy átjár, ha mindenki békén hagy, és enged a nyolcvanas évek langyába visszamerülni.
(Rock Legends: Asia live / Regeneration DVD)