Idehaza az acél – szakértőket is meglepő – drágulása elsősorban a gépipari társaságokat érintette kellemetlenül, ugyanis e cégek általában év elején kötik meg partnereikkel az egész évre szóló szerződéseket, így az alapanyag drágulását már nem képesek év közben áraikban érvényesíteni. Emiatt számos hazai gép- és alkatrészgyártó veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt. Az elszabadult acélár komoly gondokat okozott a kisebb likviditású kereskedőcégeknek is.
A Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézet (IISI) idei első fél évre vonatkozó adatai szerint az előző év hasonló időszakához képest a nyersacéltermelés világpiaci szinten 7,6 százalékkal, 546,3 millió tonnára emelkedett. Ez elsősorban Kínának köszönhető, ezen ország nélkül a világtermelés csupán 0,6 százalékkal bővült. Kína termelése 28,3 százalékkal növekedett – 164,9 millió tonnára bővült – az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Ezzel a távol-keleti ország a világ acéltermelésének 30 százalékát tudhatja magáénak. Az IISI szerint amennyiben Kína hasonló mértékű adatokat produkál az év hátralevő részében is, úgy éves termelése elérheti a 350 millió tonnát. Ezt támasztja alá a szakértők azon megállapítása, miszerint az ázsiai országban a kiépítés alatt lévő acéltermelés még nem lépett be teljes gőzerővel a piacra.
A tavalyi árnövekedést elsősorban a rohamtempóban bővülő kínai gazdaság acéléhsége gerjesztette. Természetesen hasonló, ám messze nem akkora árfelhajtó tényezőként jelentkezett az indiai, a brazil, a japán és az amerikai gazdasági élénkülés is. Az USA az IISI jelentése szerint az idén az első négy hónapban 22,4 százalékkal több acélimportra tartott igényt, mint 2004 hasonló időszakában. Ezt elsősorban kanadai, mexikói és brazil acéltermelők elégítették ki, ám Kína is megháromszorozta, azaz egymillió tonnára emelte USA-ba irányuló exportját. Mindeközben a kínai acélimport az év első öt hónapjában 38 százalékkal, 11,4 millió tonnára csökkent, amivel a távol-keleti állam nettó exportőrré vált, mivel kivitele elérte a 13,9 millió tonnát. Az Európai Unió 25 tagállama ugyanakkor éves összevetésben 1,7 százalékkal kevesebb, 96,5 millió tonnás acéltermelésről számolhatott be júniusban.
A világpiaci acélárak alakulására ez év elején kedvezően hatott a kereslet mérsékelt visszaesése, illetve az, hogy az uniós acéltermelőknél raktározási gondok merültek fel. Ennek megfelelően bizonyos acéltermékeknél az árak stagnálása, illetve csökkenése is bekövetkezett. A magyarországi árszintet szintén csökkentette, hogy januárban készletkiárusításba kezdtek a kereskedők. Ezek a tényezők csak rövid ideig éreztették hatásukat, az első fél évben összességében tovább emelkedtek az árak – állapította meg érdeklődésünkre Markó Péter, a magyarországi acélszerkezet-gyártók és -építők szövetségének elnöke. A szerkezeti acél például augusztusban már kilónként 200 forintba került, vagyis megduplázódott a 2003. év végi árhoz képest. Ráadásul augusztus elején a nagyobb európai acélgyártók újabb hatszázalékos áremelést jelentettek be – mondta Markó Péter. Eközben idehaza – elsősorban az infrastruktúra-fejlesztések hatására – nőtt az acélfelhasználás mértéke. A szakértő becslése szerint a tavalyi 100-120 ezer tonna után az idén a magyar piac acéligénye mintegy 150 ezer tonnára emelkedhet. Az olaj és a gáz világpiaci drágulása következtében előreláthatólag az acélnál is további áremelkedés lesz.
origo.hu
Újabb hőhullám jön, 40 fok is lesz a héten
