Egy éve kezdődött a Gyurcsány-puccs

Éppen egy éve vette kezdetét a rendszerváltozás utáni Magyarország legsúlyosabb kormányválsága, amelynek eredményeként az SZDSZ-szel konfrontálódó és a szocialisták bizalmát is elvesztő Medgyessy Péternek távoznia kellett a miniszterelnöki székből. Utóda a volt KISZ-titkárból lett milliárdos, Gyurcsány Ferenc lett, aki mára magához ragadta az MSZP teljes irányítását is.

Az egyébként is gyenge teljesítményt nyújtó kormányzati kommunikáció omlott össze először tavaly nyáron: Gál J. Zoltánt augusztus másodikán menesztette Medgyessy Péter, a kiszivárgó hírek szerint politikai okból, a szóvivő akkori sportminiszterhez fűződő „szakmai közelsége” miatt. Gyurcsány Ferenc egy nappal korábban ajánlotta fel lemondását a tárca éléről, mert – mint mondta – közte és a miniszterelnök között olyan politikai jellegű konfliktus feszült, amely a kormány stabil működésének útjába állhat, és mert a vele szembeni bizalom megingását is tapasztalta Medgyessy részéről. A mai miniszterelnök akkor még cáfolta, hogy kormányfői ambíciói lennének.
Gyurcsányt azonban nem engedte el olyan könnyen a jelenleg utazó nagykövetként tevékenykedő Medgyessy, mint a 2002-es kampánycsapatában szintén feladatot vállaló ifjabb Gált. – Gyurcsány Ferenc most elsősorban az athéni olimpiai részvétel előkészítésével szíveskedjen foglalkozni, felajánlására a kormányátalakítás időpontjában térek vissza – közölte akkor a kormányfő.
*
Medgyessy már ekkor jelezte, hogy érdemi változtatásokat kíván végrehajtani kormányában, de a bejelentés dátuma 2004. augusztus 18. volt. Baráth Etele elfogadta a neki felajánlott sportminiszteri bársonyszéket, amelybe végül soha nem ülhetett bele, mint ahogy Szekeres Imréből sem lett munkaügyi miniszter, és Veres Jánosnak is várnia kellett a pénzügyi tárca irányításának átvételével. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter menesztésének ötlete ugyanis nem nyerte el az SZDSZ tetszését, a párt nem fogadta el a miniszterelnök erre vonatkozó javaslatát.
A miniszterelnök éppen egy éve, augusztus 18-án ultimátumot intézett a kisebbik koalíciós párthoz: vagy megerősítik a kormányfőt abban, hogy továbbra is bíznak benne, vagy augusztus 27-én írásban benyújtja lemondását. A merész bejelentést követően felpörögtek az események. Nemhogy egy hét, pár óra is elég volt arra, hogy Medgyessy Péter tisztán lássa, az egypártrendszer bukása utáni magyar demokráciának ő lesz az első miniszterelnöke, akinek hivatali ideje lejárta előtt, politikai okból kell távoznia.
– Az MSZP új miniszterelnököt jelöl – ezt Kovács László volt pártelnök jelentette be egy nappal később, augusztus 19-én, aki a szocialisták országos elnökségének véleményét tolmácsolva „megértéssel vette tudomásul, hogy Medgyessy Péter az SZDSZ bizalmának hiánya miatt nem kívánja tovább vállalni a miniszterelnökséget”. A szocialisták vezető testülete egyébként még aznap megnevezte a párt lehetséges miniszterelnök-jelöltjét, Kiss Pétert, ez azonban kiváltotta a pécsi Toller László ellenreakcióit, aki lemondott elnökségi posztjáról az antidemokratikus döntés miatt. Az események itt kanyarodnak vissza ismét Gyurcsány Ferenchez, aki – ahogy Fazakas Szabolcs, az MSZP európa parlamenti képviselője megjegyezte – „önjelöltként” a közvélemény tudtára adta: vállalná a kabinet vezetését. Fazakas nyugat-európai politikai és üzleti körök megdöbbenését közvetítette a magyar nyilvánosság felé, hogy Gyurcsány „ügyei” ellenére szóba jöhet a jelölési folyamatban. – Az európai értékekben az egyik legfontosabb szempont az, hogy ilyen személyek ne kerüljenek meghatározó pozícióba, hiszen ott harcolnak a korrupció, a csalások, a viszszaélések ellen – fogalmazott akkor a szocialista politikus.
Gyurcsány visszautasította a vádakat, közben „hátországa” már szervezte az MSZP-küldötteket, hogy augusztus 25-én, a párt rendkívüli miniszterelnök-jelölő kongresszusán az egykori KISZ-titkárból Magyarország új kormányfője lehessen. A bukott miniszterelnök levélben köszöntötte a kongresszust, arra kérve a pártot, hogy ezután „ne hagyják cserben azt, akivel szövetségre léptek”. Medgyessy közvetlenül azelőtt, hogy a szocialista küldöttek döntése megszületett volna, benyújtotta lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Az exkormányfő sajtótájékoztatóján kijelentette: „Úgy döntöttem, hogy nem lehet, hogy ebben az országban puccsisták diktáljanak.”
Gyurcsány Ferencet nagy többséggel választották miniszterelnök-jelöltté Kiss Péterrel szemben, akit aztán az Országgyűlés megbízott az új kabinet megalakításával. Szinte azonnal átvehette az ország irányítását, hiszen Medgyessy Péter egy kormányrendelet értelmében az egy hónapos hátralévő hivatali idejére a sportminisztert nevezte ki helyettesének.

---

---