Elszennyezett barlangok

Hazánkban minden barlang védett. A természetvédelmi oltalom azonban nem jelenti azt, hogy a vandalizmus, amatőr barlangászat, vagy a felszín elszennyezése ne veszélyeztetné e sérülékeny rendszereket. Sok földtulajdonos nem is tudja: a barlangok környékét védőövezet oltalmazza, ezen pedig csak ökológiailag kímélő gazdálkodás folytatható, s tilos a beépítés is.

Nyerges Attila, a zöldtárca természetvédelmi hivatala barlangtani és földtani osztályának vezető tanácsosa elmondta, több mint 4100 barlangról tudnak ma hazánkban. – Ezek mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll a természetvédelmi törvény rendelkezése alapján. Ebből 132 fokozottan védett, megkülönböztetett jelentőségű több mint háromszáz, és van még öt gyógybarlangunk, amire büszkék lehetünk – tette hozzá. A vezető tanácsos elmondta, a járatok ismert száma és hoszsza egyre nő, ahogy a kutatások haladnak előre. Ma hazánkban azonban nincsenek hivatásos kutató barlangászok, mivel ezt az állam nem finanszírozza, így javarészt társadalmi szervezetek végzik a feltáró munkát.
Nyerges Attila azt is elmondta: a nyilvántartott és veszélyeztetett üregrendszerek felett az elmúlt időszakban védőövezeteket jelöltek ki. Havas László, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség geológusa megkeresésünkre fontosnak tartotta kiemelni: nem öncélú a barlangok környékének természetvédelmi oltalom alá helyezése. A kijelölt terület használatát azért kötik szigorú kritériumokhoz, hogy megakadályozzák például a növényvédő szerek és a szerves anyagok beszivárgását az értékes karsztvízbázisokba. – Egy másik állami szabályozás, az országos vízbázisvédelmi program is megtiltja a földtulajdonosoknak, hogy káros módon gazdálkodjanak a karsztvíznyelők környékén, ám ők sokszor nem vesznek tudomást az előírásokról – mutatott rá a geológus. Rávilágított arra is, hogy a gazdák a hatályos közhiteles földnyilvántartásból megtudhatják, az adott helyrajzi szám alatt található-e barlang-védőövezet.
A barlangokat nem csupán a gondatlan mezőgazdasági tevékenység fenyegeti. A budapesti Pálvölgyi-barlang felszíni védőterületén például beépítéssel okoztak kárt, máshol a csatorna eltömődésével pedig szennyvíz került a barlangba, így olyan humán kórokozókat is kimutattak a vízből, ami csak friss fekáliából analizálható. A védőövezet előírásainak betartása tehát megakadályozhatná az efféle kártételt, mivel ott a beépítést sem engedik meg, a csatornázás kötelező, illetve a hulladéklerakókat is felülvizsgálják vagy felszámolják. A szakértő elmondta, korábban a bányaművelés során is sérült a karsztvízkészlet.