Ezrek kísérték a Szent Jobbot

Az összeszorított jobb kéz erőt sugároz és irányt mutat, de pártfogó jelenlét is – mondta Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilika előtti téren, az ünnepi misét megelőző köszöntőben, a Szent Jobb hatvan évvel ezelőtti hazahozatala alkalmából. Ugyancsak Magyarország prímása jelentette be, hogy XVI. Benedek pápa táviratban köszöntötte a magyar nemzetet Sólyom László köztársasági elnökön keresztül.

Augusztus 20. legfőbb vallási eseményén jelen volt a jelenlegi államfő mellett elődje, Mádl Ferenc, Szili Katalin parlamenti elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Orbán Viktor Fidesz-elnök is. – Örömmel jöttünk össze Szent Istvánt ünnepelni, első királyunkat, a bölcset és a szentet, az elkötelezett európait, a népét szerető, nyitott lelkű, büszke magyart – köszöntötte a bazilika előtti téren el nem férő hatalmas tömeget Erdő Péter szombat délután öt órakor. – Erőt merítünk alakjából és üzenetéből hosszú évszázadok után is, hogy újra testvérként nézzünk egymásra mindannyian – hangzott a bíboros, esztergom–budapesti érsek buzdítása.
A szentmisét a bíborossal együtt Juliusz Janusz apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) jelenlévő tagjai mutatták be. Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke szentbeszédében arra is rámutatott: „Szent István király Krisztus követésével tudott valóban hőssé és szentté válni. Erre van szükség ma is, hitünk megerősítésére, a családok erősítésére, az új nemzedékek keresztény nevelésére. Ezért küzd az egyház minden erővel: áldozatok árán is a keresztény iskolákért.”
A két történelmi protestáns felekezet augusztus 19-én este immár hatodik alkalommal rendezte meg saját emlékező istentiszteletét a keresztény magyar állam megalapítójáról. Ezen a katolikus főpásztorok is jelen voltak. „Csak Vele és Általa, sohase Nélküle” – igazította ki prédikációjában a rockoperabeli szöveget, az István, a király zárómondatát Gáncs Péter evangélikus püspök. Kárhoztatta az egyházi intézmények állami finanszírozásával öszszefüggő meddő számháborút és azt az eljárást, hogy „mintha az egyházak, ezredévnyi közösen megélt történelmünk során mára csupán lefaragandó költségvetési tétel volnának az ország életében”.