Ezt? Nektek?

Csupán annyit tud a Szent István-tervről a nagyközönség, hogy annak a médiával foglalkozó része kész röhej. Hogy jön ahhoz egy akadémikus fizikus, hogy véleménye legyen a médiáról? De ha már van, akkor milyen alapon mer szigorú erkölcsi felügyeletről, pláne sajtóerkölcsről beszélni? Mára az összes „megmondó” sajtótermékben nevetségessé tették Pálinkás Józsefet és munkatársait. Előjött a régi nóta, már leírni is unalmas hazugság: a Fidesz csendőröket, komisszárokat akar a nyilvánosság nyakára ültetni, nosza, vessük be minden erőnket, és tiltakozzunk, mert az egész manőver mögött felsejlik Orbán Viktor, aki visszamászva a hatalomba majd tilt és betilt, valamint átrendezi a sajtóviszonyokat.
De persze, nyugtatják magukat a másik oldalon, ez nem fog menni. Nem fog menni. Sokszor kell ismételni, és akkor talán még el is hiszik, ott, a „168 Óra” meg a „Magyar Narancs” környékén, hogy mekkora veszélyben vannak, és elhitetik azokkal a finom lelkű és emelkedett olvasókkal is, akik nem bírják a Demokratát és a Magyar Nemzetet, ellenben rafinált közönségességük méltó lenyomatát hagyják hetente lapjaikon. A gyűlölet és a kavarás akkor is az, ha elegáns úriembernek hiszik magukat. Mester Ákos főszerkesztő szerint olvasóik számára „elviselhetetlen” a jobboldali sajtó. Az én környezetem meg komolyan szánakozik rajtam, amiért hetente végigolvasom a 168 Órát.
Nem nagyon van mit egymás szemére vetni. Elegancia? Távolságtartás? Olvassák itt a főszerkesztők saját lapjaikat? Nem tudom, mi lehetett a hátsó gondolata Orbán Viktornak, amikor „biztatást és megbízást” adott a professzoroknak, mert neki természetesen még gondolatokból is csak hátsók léteznek, de így, kampány előtt, nézzünk már széjjel, miként állunk a médiaegyensúllyal meg a tényszerű tájékoztatással! A kereskedelmi televíziók, a külföldi kézben tartott sajtótermékek, a magánrádiók és az úgynevezett nem állami támogatásból létező médiumok – nincs ezen mit tagadni – az erkölcsi minimumot sem ismerik, azt csinálnak, amit akarnak. Így terjeszkedik a Klub Rádió, amelynek pártatlan eleganciáját és tisztességes nívóját például Bolgár György és Orosz József biztosítják. Ha nem csal az emlékezetem, legutóbb azon ment a vita, hogy az Orbánné szőlőjében termett szőlőszemek átmérői direkt meg lettek nagyítva, hogy legalább két forinttal nagyobb hasznot rakjanak zsebre, mint más becsületes szőlőszemgyártók. Ebben az a szánalmas, hogy magukat komoly profinak tartó szakemberek úgy tesznek, mintha ez komolyan profi téma volna. Bolgár György műsoráról már leírták: a végletekig elfogult, cinikusan rosszindulatú, és a műsorvezető a tájékán sem jár a mérlegelésnek. Műsorából nemcsak a gyűlölet árad, de komoly szerepet vállal annak folyamatos fenntartásában és élesztésében is. Hogy mennyire hasznosan, azt a baloldali kormányok állami kitüntetésesője bizonyítja. Mindketten érdekeltek másutt is. Az egyik szalad az Újságíróklubba, a másik a Magyar Televízióba műsort vezetni. Akárcsak Aczél Endre, akinek önálló rovata van a 168 Órában, közben műsort vezet a Nap-keltében, rovata van a Nap-keltében, és főmunkatárs a Népszabadságnál. Az ATV-t nyugodtan elkeresztelhetnék a Gyűlölet Fájának, gyenge idegzetűeknek még felnőtt felügyeletében sem ajánlott. Csodálom, hogy ez Mester Ákosnak elkerüli a figyelmét.
Nézzünk azért bele a közszolgálati televízió reggeli politikai blokkjába! Mintha a heti meghívottak névsora bosszantóan egyhangúan ismétlődne: Hiller, Kuncze, Lendvai, Dávid, Horn, néha egy-egy Pokornival megszakítva. Lendvai még szombaton is telecsicseregte Verebessel a képernyőt. Jön a kampány, be kell mutatni az MSZP fejeseit, ők is érző emberek. Ami pedig Orosz József műsorvezetését illeti, igencsak szűkös kapacitásra vall, hogy valaki minden második mondatát azzal kezdje, hogy: Orbán Viktor ezt mondta, Kövér László azt mondta, Áder meg amazt, mit szól ön ehhez? Hogy mit szól ehhez Lendvai, Hiller vagy Kuncze? Az olvasó fantáziájára bízom. Így biztosított a Fidesz és Orbán állandó lejáratása anélkül, hogy jelen lennének. Kuncze Gábor egy óvatlan pillanatában úgy fogalmazott: Orbánék miatt nincs lehetőség semmiféle érdemi vitára. Mert pártja nyitott mindenre, és nem megy bele semmiféle olyan kampányba, amelyben politikusok magánélete a téma. A csillárok maradtak, a mennyezet szintén, Kende Péter pedig horkant egyet alkotói magányában, ahol állítólag az Orbán Viktorról szóló szennygyűjtemény második kötetén csuklózik.
Általában és konkrétan is nagyon sok múlik a nyilvánosság szereplőin. Nem kell nyíltan belehazudni az éterbe a képernyőn vagy az újságoldalon. Elég az információ egyik felét elárulni, elég a kérdéseket önkényesen összeválogatni. Pokorni Zoltántól egy éve minden alkalommal megkérdezik, mikor határolódik el attól a Demokratától, amelynek elment tavaly a születésnapjára. Lendvai Ildikótól nem kérdezik meg százszor: mi is történt a mobiltelefonján, amikor a „Péter” azt mondta: Sándor legyen a köztévé elnöke? Vagy Kunczét, hogy van az a tolvajbanda meg a jogi gengszterizmus? Vagy Hillert, hogyan történt a Vas megyei erőszaktevés? Vagy feltenni egy egyszerű kérdést: ki volt Forró Tamás? Ki engedte képernyőre? Kit szolgált? Milyen pénzből, milyen megbízásra? Már x nap óta nem tudjuk, ki ez a Forró Tamás, önnek nem hiányzik a válasz? Ezeket nem fogja a Pálinkásék által kidolgozott elképzelés érinteni, mert nem is erre szánták. Egyébként is olyan nagy a másik oldali túlerő, olyan kifinomultak a módszerek, hogy a polgári oldal képtelen velük felvenni a versenyt. Kampány közeledtével szaporodik a fegyverarzenál.
Az ATV-hez csatlakozott a TV2 mint kampánytévé. Egy kipróbált médiamogult bíztak meg a reggeli műsor helyrebillentésével, és Havas Henrik vezényletével átmentek kemény politizálásba. Amin fennakadhatnánk, de nem akadunk fenn, hogy mindez a választások előtti évben történt, amikor igencsak puccsszagúan hosszabbították meg az említett csatorna sugárzási jogát. Havas doktort nem zavarja saját műveletlensége, gyakori tájékozatlansága, a néző még ennél is tájékozatlanabb, hát nem jó így? Havas a politikából él, és élt eddig is, de ez nem akadályozza meg, hogy felülve a nép csónakjára, teli szájjal szítsa a tüzet a politika és a politikusok ellen. Az „érted haragszom, elvtárs” hamis mezébe bújik, amikor fél szívvel osztja ki az MSZP-t, de vasjellemű ítészt alakít, amikor az ellenzékkel kerül szembe. Ha szóhoz hagyja jutni a másikat. A műsor végére rendszerint megtudjuk, mi Havas Henrik véleménye a dolgok állásáról. Ami tökéletesen illik a csatorna egész nívójához.
Még előtte vagyunk az Echo TV indulásának. Hogy Széles Gábor gazdasági tévéjéhez miként passzol Fiala János, Kóczián Péter vagy Szegvári Katalin és Kocsi Ilona, nagy kérdés. Még nagyobb kérdés, hogy a lánykori nevén Demokrácia csatornaként emlegetett politikai képződmény mennyiben lesz a Magyar Televízió valóban demokratikus leányvállalata. Az MTV politikai műsorait tekintve semennyiben. Melyik az a megátalkodott kormány, amelyik arra adja a pénzét, hogy saját fogyatékosságaira is becsületesen felhívják a figyelmét? Gyurcsány Ferenc kormánya biztos, hogy nem ilyen. Ilyen hülyék csak a polgári kormányok, amelyek mazochistán tűrték, hogy ellenzékük értelmiségi holdudvara naponta megvesszőzze és pellengérre állítsa őket. Mert a sajtó hivatalból mindig a regnáló kormányt bírálja.
Csak nem itt, nem most, és nem ezt a kormányt.