Látom a képernyőbe egyre jobban beleszerelmesedő Kóka János urat, miniszterelnökünk klón-ját a Nap-kelte kereszttüzében. Kóka miniszter érzelmileg nagyon kötődik az autópályákhoz. Ennek apropója kapcsán aktuálkérdés érkezik. Ugyan mondaná már meg a miniszter úr, miért nincs Magyarországon napi autópálya-bérlet, miért kell harminc kilométeres retúr tyúklépésért négynaposat fizetnie a mára minden szinten megsarcolt autós társadalomnak? A válasz valami olyasféle, hogy csak nálunk… csak nekünk. Mert bezzeg a méregdrága Svájcban is, lám, állítólag minimum tíznapos az autópálya-bérlet. Viszont, 2012 (!) ígér valami változást, esetleg a ténylegesen megtett kilométerek utáni díjazás bevezetését. Nem hiszek a fülemnek. Ott ágál előttem egy lélegzetelállítóan demagóg, milliárdos napsugárfiú, állandó magassági kábulattól részegülve, és 2012-re kalkulál be egy miniszteriális feladatot maguknak. Ez volna az akcióba lendült szoclib kormány akarása, ehhez hasonlók a megváltó ötletek?
Jeszenszky Zsófia
Budapest
origo.hu
Nem a toka a szégyen, hanem a hazudozás
