Légvédelem

Úgy tűnik, magyar virológusoknak sikerülhet elsőként védőoltást előállítaniuk a madárinfluenza emberről emberre terjedő feltételezett kórokozója, a H5N1 kóddal jelölt vírus altípusa ellen.

Azért a feltételes mód, mert a világ 58 államában dolgoznak hasonló oltóanyag előállításán, s közülük a hírek szerint a vietnamiak, az angolok és az amerikaiak is közel állnak a sikerhez. A bizonytalanság másik oka: egyáltalán nem biztos, hogy a H5N1 vírusnak az az altípusa okozza majd a világméretű járványt, amely ellen az oltóanyag hatékony lesz – már ha lesz egyáltalán járvány.
A félelem azonban megalapozott: Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője néhány hete reális veszélyként beszélt egy olyan világméretű járvány kialakulásának lehetőségéről, amelyik hasonlatos lehet az 1918-as, negyvenmillió halottat követelő – ugyancsak influenzavírus okozta – spanyolnáthajárványhoz vagy az 1968-ban tomboló hongkongi influenzajárványhoz.
Természetesen ma már lényegesen hatékonyabb eszközök állnak a közegészségügy rendelkezésére a járvány megfékezéséhez, mint az említett két ragály idején, viszont az emberek többet utaznak, nagyobb távolságokat tesznek meg pár óra alatt, és gyorsabban hurcolják szét a fertőzéseket. Sokan azonban úgy vélik – erről ír a Brüsszelben megjelenő European Voice című hetilap is –, hogy a járvány elkerülésének kulcsa a megfelelő kommunikáció és információcsere. Molnár Kornélia, az országos tiszti főorvos helyettese beszámolt arról, hogy napi kapcsolatban állnak az illetékes WHO-szervezetekkel, Magyarország már tavaly megkezdte az esetleges újfajta influenzajárvány elleni felkészülést, jelenleg az unió három legjobban felkészült állama között vagyunk.
Magyarországon egyébként is minden kórház rendelkezik úgynevezett influenzafelkészülési tervvel, amelynek alapján megküzdenek a minden télen szokásos influenzajárvánnyal, ezeket a terveket most csupán aktualizálni kell. A cselekvési terv kidolgozására az országos tiszti főorvos bizottságot hozott létre, a kormány pedig anyagi fedezetet nyújtott a H5N1 vírus altípusa elleni vakcina kidolgozására, és a szaktárcával együtt ígéretet tett arra, hogy ha a szérum jól vizsgázik embereken is, minden lehetséges eszközzel lerövidíti az egyébként 210 napos hivatalos engedélyezési procedúrát.
A kilencvenes évek közepén a Távol-Keleten felbukkant madárinfluenza-járvány kórokozójának három fajtája létezik: az első állatról állatra terjed. Ez a fertőzés már Norvégiába elért, ott is találtak fertőzött vadkacsákat. Az második – erről lehet olvasni, hallani a legtöbbet a hírekben – az állatról emberre terjedő fajta, amely már Szibériába is megérkezett, emiatt Novoszibirszk környékén irtják éppen a háziszárnyasokat (lásd keretes írásunk). Ez az a fajta fertőzés, amelynek az áldozatairól nap mint nap kapni híreket, ám globális szempontból ez a néhány száz – egyes kínai források szerint néhány ezer – eset, amelyeknek hetven százaléka halállal végződött, még mindig elszigetelt jelenségnek mondható.
A H5N1 vírus azonban igen agresszív kórokozó, bármelyik pillanatban létrejöhet mutáció révén az emberről emberre terjedő változata. Bár július közepén Indonéziából érkeztek olyan hírek, amelyek szerint olyan emberek is megbetegedtek madárinfluenzában, akik elmondásuk szerint szárnyasoknak a közelében sem jártak, a WHO szakértői úgy vélik, mégiscsak állatok fertőzhették meg őket, mert az emberről emberre terjedő változat még nem alakult ki természetes úton.
Előállították viszont laboratóriumban azt a mutációt, amelyet nagy valószínűséggel a természet is létrehoz majd, és a világszervezet 58 olyan országnak küldte el a vírustörzseket, amelyeknek olyan fejlett a virológiai hátterük, hogy jó eséllyel dolgozhatnak ki ellene védőanyagot.
Magyarországra áprilisban érkezett meg a küldemény, az Országos Epidemiológiai Központban már túl vannak a kifejlesztett, leölt vírustörzset tartalmazó oltóanyag állatokon való tesztelésén, a napokban megkezdődik 150 ember beoltása – az első maga az országos tiszti főorvos, Bujdosó László lesz. Ha a kísérleti személyek véréből kimutatható lesz az ellenanyag, jó esélyünk van arra, hogy az 58 ország közül elsőként jelentsük be: sikerült!
Bár vietnami kutatók a magyaroknál gyorsabban eljutottak a sikeres állatkísérletek szintjéig, az ő vizsgálataikat nem tartja elég megbízhatónak a WHO. Természetesen várható, hogy más országok kutatói a magyarokkal párhuzamosan sikeresen előállítsák az oltóanyagot, de a világon megszokott, hogy egy-egy betegség ellen többféle hatékony oltóanyag is forgalomban van.
Hogy mennyibe kerül az oltóanyag kifejlesztése és gyártása, arról nem árult el pontos adatokat Molnár Kornélia, de annyit elmondott, hogy ugyanaz a cég állítja majd elő a szérumot, amelyik az eddig forgalomba került influenza-oltóanyagokat is gyártotta. A szérum patikában nem lesz kapható, raktárra kerül, és csak akkor használják fel, ha járvány üti fel a fejét. Azt sem tudtuk meg, pontosan hány adag készül, Molnár Kornélia csak annyit mondott: elegendő. Ha a gyártónak marad szabad kapacitása, külföldre is szállíthat; Szlovákia máris érdeklődött, de üzleti tárgyalásokat még nem folytattak róla. Ez a szérum az állatról emberre terjedő változat ellen nem véd, tehát a külföldre utazókat felesleges volna beoltani vele.
Ha a Távol-Keleten kirobbanna az emberek között terjedő járvány, a számítások szerint körülbelül három hónap alatt érne el hozzánk a lázzal, esetleg belső vérzésekkel járó betegség. Addigra minden bizonnyal meglesz a szükséges ellenanyag, de a kór tablettákkal is orvosolható, a hatásos orvosságot a magyar állam már beszerezte és raktározza.
A kérdés persze az, hogy a természet nem űz-e gonosz tréfát velünk, és nem indít-e pusztító útjára más altípust, mint amit mi gondolunk. Reméljük, erre a kérdésre nem kell majd választ keresni.