Terrorsejtek Afrika szarván

Afganisztán után Szomália és Etiópia vált a nemzetközi terrorizmus egyik legfontosabb bázisává. A július 21-i londoni merénylők közül hárman innen származnak, és a nyomozások kiterjedt terrorhálózatról számolnak be a térségben.

Államok nélküli területek, ahová már régen betette a lábát az al-Kaida, és olyan központot szervezett, ahonnan Európába és az egész világba küldi harcostársait – jellemezte Afrika szarvát Giuseppe Pisanu olasz belügyminiszter. A figyelem nem véletlenül irányult erre a rendkívül szegény területre: a Rómában kézre kerített egyik londoni terrorista, Hamdi Isaac etióp, míg a július 21-i merényletek fő szervezője, Muktar Ibrahim szomáli származású. A Londontól Párizson és Milánón keresztül ellenőrzés nélkül utazó Hamdi Isaac utáni olasz hajtóvadászatban újra előkerültek a Szomáliával foglalkozó titkosszolgálati akták, és a térségből Európába menekültek „szoros hálóját” azonosították Milánóban, Bresciában és Rómában.
Az afrikai szálak egészen Mogadishuig vezetnek, ahol a több mint tíz éve tartó szomáliai polgárháború alatt elszaporodott és megerősödött terrorközpontok alakultak ki. A múlt század elején olasz protektorátus alá tartozó, és Olaszországgal egykor jó kapcsolatokat ápoló ország ma ideális terepnek bizonyul a terroristák számára, mivel az állam működésképtelensége nyomán kialakult káoszban akadály nélkül jöhettek létre a terrorsejtek és kiképzőközpontok. Az utóbbi években több külföldi állampolgár ellen végrehajtott merénylet mellett 2004-ben a Dzsibutiba érkező Johannes Rau német elnök meggyilkolását tervelték ki a terroristák. Miután a berlini titkosszolgálatok tudomást szereztek a készülő akcióról, a német államfő az utolsó percben lemondta a térségben szolgáló német tengerészgyalogságnál tervezett látogatást.
Az itt elkövetett terrorcselekmények közül a legelrettentőbb a hajdani olasz gyarmatosítók földi maradványait őrző mogadishui olasz temető feldúlása tavaly januárban. A sírokból kivett csontokkal, koponyákkal a nyílt utcán játszottak a szomáli gyerekek, és a keresztény temető helyére pillanatok alatt egy mecsetet húztak fel, amelyhez egy kiképzőközpont is tartozik. A Corriere della Sera napilap állítása szerint itt él ma az al-Kaida szomáliai vezetője, a 35 éves Adan Hashi Aeru, aki még az 1993-as Unosom művelet során az amerikai csapatok ellen küzdve tett szert hírnévre. Nem más, mint Oszama bin Laden hívta később Afganisztánba, ahol különleges képzésben részesült, hogy ezután tanítványból tanárrá előlépve maga szervezhesse a szomáliai terrorsejteket és toborozza az önkéntes merénylőket.
A milánói napilap kitér arra is, hogy Aeru szoros kapcsolatokat épített ki a szudáni al-Kaida vezérrel, Al-Sudanival is, aki a pénzügyi forrásokat biztosítja számára. Az igencsak tehetős Al-Sudani a hírhedt terrorista Al-Zarkávi egyik jobbkeze, és Mogadishutól negyven kilométerre délre maga is egy kiképzőtábort vezet. Titkosszolgálati források szerint ebben a táborban harminc-negyven fős csoportokban eddig több mint 1500 önkéntes fordult meg, közöttük több pakisztáni és afgán származású. A fegyverembargó betartatásáért felelős ENSZ-tisztviselők nemrég tizenhét mobil kiképzőközpont létezését bizonyító fotókra bukkantak, ahol egyes állítások szerint európai útlevéllel is rendelkező potenciális öngyilkos merénylők is jártak.
A terrorizmus eszméjét a szomszédos Kenyában élő szomáli menekültek tovább exportálják: itt az al-Kaida már az amerikai nagykövetség elleni 1998-as merénylettel letette a névjegyét. A térség harmincezer kilométer hosszú partvonala mentén halad az egyik legfontosabb olajszállítóhajó-út, amelyet jelenleg senki nem ellenőriz – hacsak az itt garázdálkodó kalózokat nem számítjuk. A központi hatalom hiánya miatt a közeli országokból könnyedén érkezhetnek a terrorpénzek: a tranzakciókat nehéz nyomon követni, mert szövevényes hálózaton át, alapítványokon, fedőcégeken és megannyi bankon keresztül hosszan vándorolnak, mire célhoz érnek.