Vezet a lengyel jobboldal

Biztos jobboldali előnnyel fordul a célegyenesbe Lengyelországban a szeptember 25-én esedékes parlamenti választások kampánya. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján ismét visszavette a vezetést a jobbközép Polgári Platform (PO), amely egy százalékponttal előzi meg várható koalíciós partnerét, a konzervatív Jog és Igazság pártját (PiS). Ha most lennének a választások, akkor a Jan Rokita vezette PO 23, míg a Kaczynski testvérek irányította PiS 22 százalékot szerezne. A négy éve 41 százalékot elért, jelenleg kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) támogatottsága mindössze nyolc százalék. A posztkommunistákon az sem segített, hogy a pártot egy éven belül immár a harmadik elnök irányítja. Érthetően nem javít a népszerűségen az sem, hogy Marek Belka kormányfő a szintén a közelmúltban alakult centrista párt jelöltjeként indul a választásokon. Az SLD emiatt a minap bejelentette, hogy bár minisztereit nem hívja vissza, ezután azonban nem vállal közösséget a kormány döntéseivel. A két jobboldali párt mögött magabiztosan tör a szejmbe a populista Lengyel Családok Ligája és az Önvédelem is.
Az októberi elnökválasztásra készülő jelöltek népszerűségi listája ugyanakkor nem tükrözi a pártok erőviszonyait. A formálisan függetlenként, lényegében azonban a posztkommunista baloldal kérésére és támogatásával ringbe szállt, programjával egyelőre adós Wlodzimierz Cimoszewicz áll az élen, megelőzve Lech Kaczynskit. A Polgári Platform színeiben induló Donald Tusk mutatói az utóbbi időben kezdtek el emelkedni, köszönhetően az aktív reklámkampánynak és annak, hogy a politikus határozott álláspontot foglalt el a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetsége körül kirobbant botrányban. A külpolitikai kérdések egyébként a vártnál erőteljesebben szerepelnek a kampányban. Kaczynskiék népszerűsége például május 9. körül, Varsó és Moszkva viszonyának kiéleződésekor emelkedett érzékelhetően, miután a párt mindenkinél markánsabban nyilvánult meg a II. világháború értékelése körüli vitákban.