A katolikusok nem engednek

Az új vatikáni dokumentumnak ugyanaz lesz a következménye a magyar egyházban, mint Nyugat-Európában, ahol meglazult a közerkölcs: lehetetlenné teszi az elnéző magatartást – vélekedett Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, a Szent Ignác Szakkollégium rektora azzal kapcsolatban, hogy a katolikus egyházfő már jóváhagyta azt a dokumentumot, amely szerint a homoszexualitás és a papi hivatás összeférhetetlen.

Rövidesen „utasítás” formájában ad ki dokumentumot a katolikus egyházon belül felbukkanó homoszexualitás kezeléséről a Szentszék katolikus nevelésért felelős kongregációja. A fő üzenet minden bizonnyal az lesz, hogy homoszexuális férfiakat nem lehet pappá szentelni. A már felszentelt homoszexuális hajlamúakat viszont a papi hivatáshoz méltó életre szólítja fel az egyházvezetés. Az instrukciók írásba foglalásának közvetlen előzménye: a világsajtó egy része a Clinton-éra óta élénken foglalkozik az egyesült államokbeli (és a nyugat-európai) papi homoszexualitás és pedofília eseteivel; a bostoni egyházmegye a presztízsvesztésen túl anyagi válságba is került, a felszínre bukkant esetekkel összefüggő kártérítések miatt. A megtisztulás határozott formát öltött az amerikai püspökök irányításával: a papi szemináriumok és a szerzetesi iskolák vezetőinek nyilatkozniuk kellett arról, hogy intézményükben előfordultak-e ilyen esetek.
Az új vatikáni dokumentumot – amelyet egy katolikus on-line magazin szerint XVI. Benedek pápa már jóváhagyott – a nevelési kongregáció prefektusa jegyzi majd. Mivel a testületnek magyar tagja nincs, Kiss Ulrich jezsuita szerzetest kérdeztük, aki előrebocsátotta: közelebbről megítélni majd csak akkor lehet a vatikáni dokumentumot, ha már kibocsátották. Például nem mindegy, hogy homoszexuális hajlamról vagy életformáról van-e szó. „A hajlamtól még lehet szent életű, szűzi életet élő egyén az érintett pap – magyarázta. – A kísértés még nem bűn; bűnné akkor válik, amikor átengedjük magunkat a kísértésnek. Aki nem él bűnben, példa lehet egy hedonista világban arra, hogy ellent lehet mondani hajlamainknak, vágyainknak és ösztöneinknek.”
A szerzetes, rektor úgy vélte, az utasítás jelentősége várhatóan az, hogy a püspökök részéről mindenféle elnéző magatartást lehetetlenné tesz; egyértelművé válik, hogy az egyház nem enged a korszellemnek. Kiss Ulrich megjegyezte: a hívő zsidóság 4000 éve tiltja a homoszexualitást, s a katolikus egyház szintén követi a bibliai tanítást.