Az IH jelenti

Ufók balesete Kínában

Észentúliak (ufók) csészealját érte baleset tizenkétezer évvel ezelőtt Kínában, jelentette az Inferno Hírügynökség kunmingi tudósítója a várostól kb. százhúsz kilométerre fekvő Kőerdőből (Si Lin). Itt kínai költők versei mellett a hun–székely–magyar–etruszk ékíráshoz hasonló jelekkel rótt szöveg olvasható egy sziklán. Miként Sádzi professzor, a kutatócsoport vezetője elmondta, nagy fejű, kis testű lények nyomait is fölfedezték. A szövegről semmit sem volt hajlandó mondani, a kínai hivatalos szervek azonnal hírzárlatot rendeltek el. Bár a csészealj balesete tizenkétezer évvel ezelőtt történt, tudósítónk értesülései szerint ma is élnek a környéken, a Ji Nemzetiségi Tartományban hasonló felépítésű lények. Kb. olyan magasak, mint a pigmeusok, és tudják, hogyan érkeztek ide. Ma nagyjából százhúszan vannak. Lehet, hogy az ufók magyarok voltak? Ez a kérdés nem hagyja nyugodni a kutatókat.

Észentúliak a pokolból

Miközben a kínaiak őrzik a saját titkukat, legbensőbb CIA-körökből kiszivárgott hírek szerint az ufók a pokolból származó démonok, akik képesek bármit és bárkit gondolatátvitellel manipulálni. Ezt tették az eonokkal is. A Hit Gyülekezete alsó-iowai pénztárnoka szerint energiát és pénzt visznek át egyik helyről a másikra, ami csakis a sátán műve lehet. A zöld, szürke, fekete emberkék a falon, de még a páncéltermeken is áthatolnak. Valamit tenni kell ellenük, mondta a pénztáros, aki csak az emberek zsebéből képes eltüntetni a pénzt. Adjatok több zsozsót!, szólította fel a híveket. A CIA sokatmondóan hallgat.

Minden négy ufonautából
egy részeg

Az Amerikai Légierő és a NASA szakértői szerint a csészealjak megszaporodott baleseteit a pilóták részegséghez hasonló állapota okozza. Megegyezik a kígyózó mozgás, a lelassulás, sőt a teljes megállás is, ami a földi úrvezetőket és az űrvezetőket egyaránt jellemzi. A megállapítás háromszázötven megfigyelésen alapszik. Úgy látszik, hiába, hogy évezredekkel megelőznek bennünket a technikai fejlődésben, ők is szívnak valamit. Be. Kampó-, kakukk-, betonrészegek a talált maradványok. Valami ismeretlen anyag, ami hasonlít az etilalkoholra és a nők ránctalanító krémére – ez okozza a jelenséget. Senki se szeretne a közelben lenni, ha egy ilyen csészealj mozgása hirtelen kileng vagy éppen leáll, mondja egy benső informátorunk, aki nem szívesen nevezné meg magát. Mindenesetre feltűnő, hogy ők is használnak a miénkhez hasonló mesterséges szereket ahhoz, hogy megszabaduljanak stressztől.

A sör okosabbá tesz

Albert Einstein naponta két hatos csomagolású sört vágott be. Ő tudta, hogy az agysejtjeit felturbózza a malátalé, ezért külföldre is magával vitte a kedvencét, állítja dr. Not Q. Right, akit nem tudni, melyik sörgyár fizet. Már három éve vezet egy nemzetközi kutatócsoportot, gyanúsan jó anyagi háttérrel.
Miként az Inferno Hírügynökség beépített embere megitta, minél többet iszik az ember, annál okosabb lesz. Az alkohol ugyanis mindig a legbutább agysejteket öli meg.
Jobb tintának, mint átlagos mintának lenni, szögezte le dr. Not Q. Right. Nézzük csak meg a borivó franciákat! Csináltak valamit Trianon óta? Még egy Trianont. Na ugye. A töményivó ruszkik utoljára egy olyan kardot találtak ki, amely találatot jelzett az ellenfélnél, ha az ő öttusázójuk megnyomta. És azóta? Még egy rendes altatógázt se tudtak előállítani, csak halált okozó ideggázt. Mindegy milyen sört iszik az ember, mondta a kutatócsoport vezetője, akit ezek szerint több sörgyár is patronál. A lényeg, hogy a napi tizenkét doboz/üveg/korsó adagunk meglegyen. Állítása szerint az amerikai kormányzatnak ingyensörrel kéne ellátnia az egyetemistákat.

Botrány: a professzorok is piálnak

Tízből hat diák már csatlakozott a sörivó programhoz, bár mit sem tudnak róla. De ez mind semmi. A profok tivornyázása legalább akkora méretű. Ilyen utoljára a hatvanas években volt az amerikai egyetemeken, amikor a tanár és a diákok feletették a lábukat az asztalra, és körbejárt a dzsoint. Na de ez már a neokonzervek világa, ahonnét még a cigaretta is ki van tiltva. Én nem hiszem el, hogy a diákok egyharmada dülöngélne. Mindenütt ott vannak a piaellenes, kábszerellenes, cigiellenes és a biztos szexért küzdő aktivisták. Egyiküknek a kislányát ütötte el a homokozóban egy részeg szociológiaprof lopott kocsival. Ez országos botrány, mondta H. M. az Inferno tudósítójának. A diákok még gyerekek, de egy tanárnak tudnia kell, mi az, hogy felelősség. A statisztikák nem ezt mutatják. Hanem azt, hogy az egyetemeken való ivás „kiszámíthatatlanul magas”. Évente több százmillió dollárt emésztenek fel a balesetek, rongálások, sérülések. Mindez a pia miatt. És milyen az a generáció, amelyet részegek tanítanak? Okos, mondanánk előző tudósításunkra alapozva. De tízből kilenc diák nem tudja megmondani, ki volt George Washington.
Kinek higgyünk?

Új egyetemi őrület

Veszélyes új sport terjed Amerika-szerte az egyetemeken, állítja tudósítónk. Az ötlet a pamplonai bikafuttatásból származik. Csak ez veszélyesebb. Fiatal, hímnemű egyetemisták adrenalinszintje akkor emelkedik igazán, ha százkilós, tüske hajú, kigyúrt amazonok – mondjuk ki: leszbikus bikák – falkája kergeti őket. Itt tényleg az életéért fut az ember, mert agyonrugdossák, a földbe tapossák azt, akit elkapnak. A pamplonai bikák nem olyan veszélyesek, mint ezek a férfivérre szomjazó leszbikusok, akik campusról campusra utaznak, áldozatokat keresve. Várjuk az első halálesetet, mondja egy letargikus egyetemi ügyintéző. Mivel a dolog önkéntes, jogilag nehezen támadható. Ezek a női bikák nem rúzsleszbikusok, mint a divatmajmok, tette hozzá. Egy ilyen futtatás általában reggel hatkor kezdődik, de a bikák addigra már bedobták a speedet, amfetamint. A srácok meg a sört. A sérülésveszély így rendkívül magas. A nőstény bikák bekerítenek három-négy srácot, és a porba döngölik. Ha nem megy másként, a nézőket kapják el. Jellemző: dühödt feminista csoportok sürgetik a hatóságokat, hogy állítsák le a nőbika-futtatásokat, amelyek szerintük nem mások, „mint égbekiáltó példái a nők kizsákmányolásának”.
Na erre varrjatok gombot!

Ronda lány perli szüleit

Nasty M. Suck Iowa City-i diáklánynak elege lett abból, hogy már nem mer a tükörbe nézni. Lánytársai folyton csúfolják, a fiúk meg kihasználják, mert „csúnya lány engedékenyebb”. A pattanásos arcáról szőtt tréfákba is belefáradt, akár a nyomkodásukba. Nyúlszájú, farkastorkú, malacpofájú, lófogú. Seggfejnek is hívják, és vettek neki egy törülközőt. Segg – Fej volt ráírva, fehéren feketén. Ez már sok volt. Elhatározta, hogy beperli a felelősöket: a szüleit. A szülők összeomlottak a bírósági keresetet kézhez kapván. Mi azt gondoljuk, Nasty szép, mondta könnyek közt az anyja. Az emberek pénzt fizettek, hogy nézhessék a vándorcirkuszunkban. Akkor még jó, engedelmes kislány volt, csak a szeme állt keresztbe. Nasty ügyvéde szerint a szülők olyan rondák, mint az eredendő bűn, és nem lett volna szabad megengedni nekik, hogy gyereket nemzzenek. Ha anyámék fizetnek, vagy feldobják a talpukat, ami ugyanaz, megengedhetek magamnak egy plasztikai műtétet. Több plasztikai műtétet, szólt közbe az ügyvéd. Arról még nem beszéltünk, hogy Nastynek fél melle van, azt is a hátán hordja. A csúnya gyerekek az egész világon várják a precedensértékű per végét. Mert: minél csúnyább a majom, annál szebb.

Papagáj a panasztelefonnál

A Szemét & Vacak Kft.-nél megunták, hogy hetente új telefonos lányt vegyenek fel a panaszvonalra. Akiket a cég telefonalközpontja gombjainak nyomogatása nem fáraszt el, és eljutott a panaszosztályra, régen egy üzenetrögzítő várta. Később lányok, akik viszont nem bírták idegekkel. De mától ez másképp van: egy papagájjal van dolguk az embereknek. A vevők, főleg az idősebbek egy élő személynek akarnak panaszkodni. A papagáj is élő, és néhány sablont könnyen megjegyez: „Nagyon sajnálom. Többé nem fog előfordulni.” „Hogyan kárpótolhatnám önt?” „Küldünk néhány ajándéktárgyat vigaszul.” Tulajdonképpen mindegy, mit mond Gyurika, a papagáj, az emberek csak együttérzést várnak, és azt, hogy meghallgassák őket. Csak akkor van baj, ha a papagáj nem kapja meg negyedóránként a prémiumát. Ilyenkor csak azt ismétli: Gyurrrika cukorrrkát akarrr!

Hogyan kerüljük el a fűnyírást

Valamikor imádtam füvet nyírni, gyónta meg nyilvánosan is az IH kertészeti szakírója. Hetente vágtam, és még esőben is locsoltam. Évekig. De a dolgok változnak az idővel. Vagy inkább az emberek. Hat okom is van rá, miért NEM kell füvet nyírni, állítja Barázdáló Lukács. Íme munkatársunk kiáltványa:
Szóval, ide figyeljetek, srácok! Ezen a logikán még a fűnyíró kése is kicsorbul, nemhogy a feleségetek nyelve!
1.) Körülbelül hatvanezer ujj, hüvelykujj, lábujj, kéz, alkar száll el minden nyáron, a fű elleni harcosokról, persze. A legjobb a fűnyírást profikra hagyni. A javítást még inkább. Mi szigorúan amatőrök vagyunk. 2.) Rengeteg új tanulmány, beleértve a vezető egyetemek és intézetek által publikáltakat is, egyértelműen amellett foglalnak állást, hogy a fű fontosabb az amazóniai esőerdőknél is a föld oxigénnal való ellátásában. Levágni a füvet olyan, mint fölégetni az őserdőt, hogy farmot telepítsünk. Az isten szerelmére, ne tegyétek! Emberiség elleni bűn! 3.) A kizsigerelt, nyomelemektől megfosztott föld olyan gyümölcsöt, zöldséget és magvakat terem, melyeknek íze a papundekli- és műanyag dobozokéval vetekszik. Engedjük pihenni a földet egy magas fűtakaró alatt, és ne kényszerítsük minden héten újabb erőfeszítésre. A jövendő generációk úgyis lebuldózerezik a ti házatokat, és hogy fognak örülni akkor egy jó kis zsíros, kerti földnek. 4.) Közép-keleti terroristák azt mondják, a fehér férfiak gyöngék, dekadensek, mert női munkákat végeznek, úgymint: fűnyírás és kocsimosás. Élő bizonyítékai annak, hogy Európát és Amerikát a sátán uralja, és megérett a pusztulásra. 5.) Több tízmillió ember él az ún. „fűvágó országokban”, akinek nincs társadalombiztosítása. Az elsősegélyszobák tele vannak nyöszörgő, segítségért rimánkodó, biztosítástalan szerencsétlenekkel. Ezeknek a számát akarjátok növelni? Szakértők szerint a békén hagyott fű között rövidesen negyvenhét különböző gyom és más növény talál helyet. Ezekből nagyszerű gyógytea készíthető mindenre, és nem kell igénybe venni a társadalombiztosítást, ami feltehetőleg nincs is nektek. Mert nem fizetitek, igaz? 6.) Egyre nagyobb elsivatagosodó területeket látunk a világon, helyeket, ahol huszonöt éve minden kiég, és egy korty vízért élethalálharc folyik. Ezenközben akarjátok ti egész nap locsolni azt a pázsitot, a gyöpöt? Mi lesz Ázsiával? Mi lesz Afrikával? Hát van szívetek még esőben is locsolni! Pazarlók! Ha nem bánjátok, hogy vér tapad a kezetekhez, vegyétek csak meg a legújabb kerti traktort! Nem. Hagyjátok csak a régi fűnyírót berozsdásodni a garázsban. A kézit is, nem csak a motorost. Egyáltalán mindent. És akkor beköszönt „A hosszú füvek éjszakája”. Ez egy Troggs-szám volt 1967-ben. Készítsetek falevelekből, fűből kedveseteknek párnát. Élvezzétek a nő, a fű illatát. És akkor béke.