Gyurcsány kapcsolata Fittelinával

A belső és külső ellenséggel vívott nemzetközi harc közben a munkásmozgalom vezetői mindig szakítottak időt a rekreációra. A burkolt konspirációhoz és a nyílt mészárláshoz szükséges fizikai felfrissülést a korábbi tulajdonosaiktól elkobzott, hazai erdőkben töltött vadászatok biztosították számukra, kimerítő szellemi munkájukhoz pedig – a szintén államosított – budai villákban biztosították az igazán kiválóak nap mint nap az energiát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának egykori tagja, Apró Antal sem adta alább a Rózsadombnál, ahol a hátsó telekszomszédaként Kádár János főtitkárral oszthatta meg súlyos gondolatait. A Szemlőhegy utcai házat az Apró család – egy, az 1956 utáni felelősségre vonásokban elhíresült bíróval, dr. Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen – lakta be, majd a többszintes épületet nemsokára gyermekzsivaj verte föl. A korábbi tulajdonostól erőszakkal elvett villából járhatott iskolába Apró Piroska és ifjabb Apró Antal, később pedig a nemzetközi munkásmozgalom összefogása szimbólumának tekinthető unoka, a bolgár kommunista Dobrev Péter és Apró Piroska frigyéből származó Dobrev Klára. Magyarországon az ellenség hangja ekkorra gyakorlatilag megszűnt, a kádári konszolidációban a bosszúval átitatott rendteremtés után a békés építkezés ideje jött el. Idősebb Apró Antal biztonságos politikai hátteret biztosított ahhoz, hogy az Apró-klán ifjabb tagjai az üzleti szférában keressék és találják meg a helyüket. Kezdetben természetesen a szocialista tulajdonviszonyok között, majd a rendszerváltás okozta zűrzavarban, végül megrázkódtatás nélkül alkalmazkodtak a korábban elutasított, tőkés társadalmi berendezkedés gazdasági viszonyaihoz. Ifjabb Apró Antal a titkosszolgálatoktól vezető úton a biztonsági cégek piacán kapaszkodott meg sikerrel, a kereskedelmi ismereteit hasznosító Apró Piroska a szépipart is kipróbálva bankelnökségig vitte. Manapság, ha az ellenzékével összekarolt állampárt utódja, vagyis SZDSZ–MSZP-kormány van éppen hatalmon, akkor állami tulajdonban lévő cégekben vezető tisztviselőként tudja segíteni családtagjait, egyéb esetekben a magánszférában tevékenykedő üzletasszony. A KISZ-ben kiképzett és az állampárt szárnyai alatt politikai karriert építő Gyurcsány Ferenc már vállalkozóként több, számára jókora hasznot hozó, homályos privatizációs ügylet és két rosszul sikerült házasság után talált rá a korlátlan gazdagodást is magában hordozó Apró családra Dobrev Klára személyében. Bennfentesek szerint az ifjú ara hozományának tekinthető az a 700 millió forintnyi hitel, amelyet az anyós, Apró Piroska által vezetett, állami tulajdonban lévő Magyar Hitelbanktól vehetett fel Gyurcsány cége azért, hogy megvásárolhassa a magyar alumíniumipar zászlóshajóját. Az egyesült Gyurcsány–Apró–Dobrev család, engedve a kor kihívásainak, nekiállt a saját háza táján is – már közösen – rendet tenni. A modernizáció nem kerülte el az egykori szobafestő, az idősebb Apró Antal által megszerzett, majd generációk számára otthont jelentő épületet sem, a sok mindenre alkalmas Szemlőhegy utcai villát.

Az unoka nem is habozott kihasználni a nagyapai „örökség” lehetőségeit, és új távlatokat nyitott meg a villa hasznosítása előtt. Első lépésként a jelenlegi miniszterelnökkel közösen megalapította az ötmillió forint törzstőkéjű Fittelina Kft.-t. A cég ügyvezetője kezdetben Dobrev, majd 1999-től sportminiszterré történő kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a tulajdonában lévő Szemlőhegy u. 42. szám alatti ingatlan kizárólagos hasznosítási jogát átengedte a Fittelina Kft.-nek. Ez azt jelentette, hogy csak a Fittelina adhatta bérbe az ingatlant más személyeknek vagy cégeknek. A tagok megállapodtak, hogy a hasznosítási jog átadásának értéke 16 millió forint.
Gyurcsány és Dobrev között abban is megegyezés született, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai házon felújítást és értéknövelő beruházást végezhet, az ingatlan eredeti funkciójának megtartása mellett.
Nézzük meg mi is a Budapest II. ker., Szemlőhegy utcai ingatlannak az eredeti rendeltetése! Hiteles földhivatali és cégbírósági adatok szerint a ház 1995-ben Apró Piroska, Dobrev Klára, Dobrev Péter, dr. Jahner-Bakos Mihályné és 1996-tól Gyurcsány Ferenc bejelentett lakása, továbbá 1997-től a Fittelina Kft. székhelye volt, azaz az ingatlan egyik lakásában lakott és lakik azóta is Apró Piroska a családjával, a másikban lakott és lakik Jahner vérbíró özvegye, a harmadikban pedig Gyurcsány Ferenc él a családjával, továbbá ott működött a Fittelina Kft. is. Dobrev a zsúfolt villában lévő 159 négyzetméteres lakásának bérbeadási jogát adta át saját kft.-jüknek.
A lakást egyébként 1995-ben Dobrev Klára 8,6 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól. A vásárlás külön érdekessége, hogy az épülethez tartozó két garázs önkormányzati tulajdonban maradt, azt pedig még homály fedi, hogy milyen feltételekkel bérelik a villalakók. Mindenesetre a vételárnak csak 10 százalékát kellett kifizetnie a szerződés megkötésekor, a fennmaradó 7,8 millió forintra 25 éves részletfizetési kedvezményt kapott. A vásárlást követően – szinte azonnal – Dobrev Klára 16 millió forint értéken adta tovább a saját lakása bérbeadási jogát a Fittelina Kft.-nek. Azaz a lakás bérbeadási joga a tulajdonjog kétszeresét érte Dobrev Klára és Gyurcsány megállapodása szerint.
Kérdés, vajon mi lehetett ezzel az ügylettel Gyurcsányék célja? A törvény adta lehetőségeket figyelembe véve a házaspár arra számíthatott, hogy cégük jelentős bevételhez jut, ha családi lakásukat idegeneknek adja bérbe. Így viszont felmerül: kötött-e szerződést bárkivel is a Fittelina Kft. Gyurcsányék lakásának bérbeadására, azaz hány lakó, albérlő élt együtt Gyurcsánnyal és Dobrev Klárával 2002-ig, a bérbeadási jog megszüntetéséig? Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a 159 négyzetméteres nagyságú lakást, amelyben Gyurcsány lakott és lakik a feleségével, jelenlegi és korábbi házasságából származó négy gyermekével, valamint amelyben a Fittelina Kft. működött feltételezhető alkalmazottaival, még további személyeknek bérbe adták. Így joggal merül fel, hogy a házaspár valódi célja az volt, ami ténylegesen meg is valósult: az ügylet következtében a kft. könyvelésében egészen 2000-ig 16 millió forint értéken nyilvántartották a bérbeadási jogot és minden évben a 16 millió forint 16,6 százalékát, azaz évenként 2,656 millió forintot költségként leírtak a cég bevételeivel szemben, tehát a cég adóalapját, ami után a társasági adót kellett fizetniük, évente több millió forinttal csökkentették. Bérlők hiányában alaposan feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés éveken keresztül lehetővé tette Gyurcsánynak és feleségének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését.
Az, hogy ez az ügylet milyen formában szolgálta az Apró unoka és Gyurcsány testi, lelki és nem utolsósorban anyagi rekreációs „felfrissülését” rövidesen megtudhatják.
(Folytatjuk)