Logisztikai központok: csupán nevük van

Vidéken – Győr és Székesfehérvár kivételével – csak neve van a kilencvenes évek végén kijelölt tíz állami, majd a más forrásból kialakított, további három hazai logisztikai központnak – hangzott el tegnap Kaposvárott a kisvárosok és a közepes nagyságú városok áruszállításának helyzetét megvitató, kétnapos workshop sajtótájékoztatóján. Vértes Edit, a Magyar Logisztikai Egyesület főtitkára úgy fogalmazott, hogy siralmas a magyar logisztikai központok helyzete. Azoknak csak nevük van, de valójában működésképtelenek. A dunántúli régió különösen szegényes. Ahol a politika irányít, ott nem lehet sikertörténete a logisztikának – fűzte hozzá Vértes Edit.
Strukturális váltásra van szükség a logisztikában, ha nem akarjuk, hogy Magyarország továbbra is hátrányos helyzetben maradjon Közép-Európában. A Magyar Logisztikai Egyesület főtitkára elismeréssel szólt arról a koncepcióról, amelyet Kaposvár önkormányzata a Taszáron kialakítandó regionális cargobázissal kapcsolatban vázolt föl, s támogatásáról biztosította a somogyi megyeszékhely terveit.
Dieter Wild, a kis- és közepes méretű városok áruszállításának korszerűsítését felkaroló és tervező európai szervezet sajtótájékoztatóján részt vevő főkoordinátora újságírói kérdésére válaszolva elmondta: az úgynevezett citylogisztika magyarországi programjára 2,8 millió euró áll rendelkezésre.
Ötszázmillió forint szükséges az áruszállítás célját szolgáló taszári repülőtér polgári termináljához, újra használható lehetne a repülőtér közelében lévő, s az adriai vasúti áruszállítást is szolgáló iparvágány, 2015-ig el kell készülnie az országot nyugat–keleti irányba átszelő M9-es gyorsforgalmi útnak, s meg kell valósulnia az M7-esig futó pécs– kaposvári 65-ös út korszerűsítésének – sorolta a logisztikusok által is kiváló koncepciónak nevezett programot Szita Károly, Kaposvár polgármestere, hozzátéve, hogy e fejlesztésekkel a dél-dunántúli régió földrajzi középpontjában lévő Taszár az országrész logisztikai központjává válhat.