Nemzeti gyász és politikai vihar

Miközben megkezdődött az áldozatok összeszámlálása a Katrina hurrikán sújtotta amerikai délen, szembesülve a politikai bírálatokkal kétnapos gyászt rendelt el az Egyesült Államok elnöke. A legfőbb feladatként immár az evakuáltak hosszú távú ellátását jelölik meg a hivatalos szervek, amelyek azonban bürokratikus okokra hivatkozva számos helyi és nemzetközi humanitárius felajánlást nem tudnak fogadni.

Mivel a lassan beindult mentőakció első szakaszában a még élők felkutatása élvezett prioritást a víz alatt álló területekről, a becslések szerint a több ezret meghaladó áldozatok holttesteinek összegyűjtése és azonosítása csak vasárnap vette kezdetét. New Orleansban 59 holttestet gyűjtöttek be a hatóságok az első hivatalos adat szerint, míg Mississippi államban ez a szám 152-re rúg. A hírt közlő New Orleans-i és mississippi orvosi források hangsúlyozzák, hogy ez az összesítés kimondottan csak ideiglenes.
Reagálva a mentőakciók lassúsága miatt őt és kormányát ért bírálatokra, kétnapos hivatalos gyászt rendelt el George W. Bush elnök a Katrina hurrikán áldozatainak tiszteletére. A Fehér Házra és a középületekre kitűzött amerikai zászlót a rendelet értelmében helyi idő szerint vasárnaptól ma napnyugtáig félárbocra eresztik az országban és a külképviseleteken. Hasonló politikai kármentésre törekedett az elnök, amikor tegnap újabb szemleutat tett a katasztrófa sújtotta államokban, hogy személyesen győződjön meg a mentési segélyezési munkálatok hatékonyságáról. A kormányzat általánosságban hanyatló megítélését enyhítendő Michael Chertoff belbiztonsági miniszter számos nyilatkozatot tett a sajtóban, vasárnap a térségbe utazott Condoleezza Rice külügy- és Donald Rumsfeld védelmi miniszter. Az Alabamából származó Rice a felelősségi területétől idegen feladatra alighanem azért vállalkozott, hogy enyhítse a feketék dühét, akik szerint a kormányzat a javarészt szegény és a katasztrófának ezért jobban kitett afroamerikaiakkal kevésbé törődik.
Sok orvos segítene a Katrina hurrikán túlélő áldozatain, de egyelőre csak egy részüket fogadják. Fidel Castro kubai államfő a hazai televízióban bemutatta azt a mintegy 1500 orvost, akit az Egyesült Államokba küldenének a hurrikán sújtotta emberek ellátására, ha a kommunista havannai vezetés fő ellenségének számító Washington hajlandó volna fogadni őket. Castro elmondta, hogy felajánlására – amelynek részeként 26 tonna segélyt is küldene Havanna – még nem kapott választ, de türelmesen vár. Az amerikaiak közben elkészítették azoknak a természetbeni segélyeknek a részletes listáját, amelyekre megítélése szerint szüksége van a NATO-tagországoktól a katasztrófa enyhítésére. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat ma indul az Egyesült Államokba, hogy szükség szerint műszaki és orvosi segítséget nyújtson a katasztrófa sújtotta övezetben.
A hurrikán utáni helyzet érdekes módon külföldi reagálásokat is kivált. Gerhard Schröder német kancellár a kihívójával Angela Merkellel folytatott vasárnapi tévévitájában úgy fogalmazott: a New Orleansban és környékén történtek azt mutatják, hogy a bajba jutott embereknek nem gyenge, hanem erős államra van szükségük.
Míg az amerikai dél alig tér magához a minapi csapásból, a távolban újabb veszély bukkant fel, bár erről egyelőre nem lehet tudni, hogy fenyegeti-e a szárazföldet: a Bahamáktól 850 kilométerre délre hurrikán fokozatúra erősödött az Atlanti-óceánon egy trópusi vihar.

Gyászolják a főbírót is. Az elnök által meghirdetett nemzeti gyász nemcsak a Katrina áldozataira, hanem a szövetségi legfelsőbb bíróság (egyben alkotmánybíróság) vasárnap elhunyt elnökére, William Rehnquistre is vonatkozik. Az amerikai igazságszolgáltatás ikonszerű vezetőjének helyére tegnap John Roberts bírót jelölte George W. Bush. Roberts jelölését még meg kell erősítenie a szenátusnak, mielőtt október 3-án a legfelső bíróság megkezdi új mandátumát.