A Tisztelt Ház nem foglalkozik a kis posták bezárásával

Kormányzati többséggel legutóbb elutasította az önkormányzati bizottság, hogy az Országgyűlés tárgysorozatba vegye a kis posták védelmében benyújtott törvénymódosító javaslatot. Így az önkormányzatok beleegyezése nélkül szüntethet meg hivatalt a Magyar Posta Rt. Jelenleg két határozat is érvényben van a posta hiányos szolgáltatása miatt.

Az eddigi tapasztalatokból okulva egy dologban mindenképpen egyetértenek a mobilposta-szolgáltatás kiterjesztését ellenzők: azok, akik a fix postahivatalok bezárásáról határoztak, nem falun élnek, legalábbis nem tudják vagy nem akarják tudomásul venni a kistelepüléseken élők igényeit, szokásait. A Magyar Posta (MP) Rt. jelenlegi vezetésének modernizációs programja eredményeképpen – a kormány támogatásával – 2003 óta 542 kistelepülésen zártak be fix hivatalt, olyan falvakban is, ahol a lakosság jelentős része tiltakozott és tiltakozik ma is e döntés miatt. A hatályos törvény szerint nem szükséges a 600 fő alatti településeken állandó postahivatal működtetése, a küldeményfelvételt mobilpostával is elláthatja a szolgáltató. A jogszabály ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzatok beleegyezése is szükséges a postahivatal kiváltásához, így az MP Rt. lényegében csak a törvény hiányosságait kihasználva dönthetett a kis posták bezárásáról. A parlamenti pártok közül a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum törvénymódosító javaslat tárgysorozatba vételét kezdeményezte az Országgyűlés önkormányzati bizottságánál: a kisebbik ellenzéki párt indoklása szerint az önkormányzatok beleegyezése nélkül a mobilposta nem állítható szolgálatba, a Fidesz a javaslatot kiegészítette azzal, hogy ahol már megszüntetett az MP Rt. hivatalt, ott is 60 napon belül állapodjanak meg az önkormányzatokkal. A képviselők szerint a mobilposta-hálózat üzemeltetése óta sem csökkent egyes országrészekben a lakosság ellenérzése, amit bizonyít a 60 ezer aláírás. Az MP Rt. modernizációs programja így az esélyegyenlőség sérülését jelenti. A mobilposta megjelenésével az egyik legjelentősebb változás, hogy az embereknek kell alkalmazkodniuk a postakocsi érkezéséhez, nem a nekik legmegfelelőbb időpontban tudják a szolgáltatást igénybe venni.
A bizottság 12-10 arányban szavazta le a benyújtott törvénymódosítási javaslat tárgysorozatba vételét. A kormány jelenlegi állásfoglalása és támogatása mellett ebben nagy szerepe van az MP Rt. propagandájának, amelynek során a mobilhálózat fenntartását minden esetben sikertörténetként igyekeznek bemutatni.
Az MP Rt. legutóbbi tájékoztatása szerint idén év elejétől július 1-jéig 27 lakossági bejelentés érkezett a mobilposta-szolgáltatással kapcsolatban, ebből mindössze hét esetben volt megalapozott a panasz. Ennek némileg ellentmond, hogy a Zempléni Településszövetség felhívására 60 ezer aláírás gyűlt össze a postabezárások és a mobilposta-hálózat kiterjesztése miatt, ráadásul a szövetséghez 911 település csatlakozott. Az Országos Választási Bizottság formai hiányosságokra hivatkozva azonban csak 46 ezer érvényes aláírást fogadott el. Ismert: 50 ezer aláírás esetén mindenképpen tárgysorozatba kellene vennie az Országgyűlésnek a postatörvény módosítását.
Komlóska település panaszával a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bírósághoz fordult, amely helyt adott keresetének. A posta ugyanis nem tett eleget annak a kormányhatározatnak amely a szolgáltatóval szemben minőségi követelményeket határoz meg. Ennek értelmében a postának menetrend szerint, meghatározott tartózkodási helyen és meghatározott időpontban kell a szolgáltatást ellátnia. Erre alapozva a Nemzeti Hírközlési Hatóság is elmarasztalta az MP Rt.-t, mivel Sárazsadány településen voltak problémák a szolgáltatással.
A Zempléni Településszövetség elnöke, Komlóska polgármestere, Köteles László a bizottság legutóbbi döntésével kapcsolatban lapunknak elmondta: remélik, hogy nem kerül le a napirendről a kis posták ügye, ugyanis a társaság hivatalos közlésével együtt komoly problémák vannak a szolgáltatással, ugyanis kiszámíthatatlan, és a mobilposta nem vált be. A polgármester annak ellenére is fenntartja állítását, hogy a falu a legtöbb kistelepüléshez képest kényelmes helyzetben van: működik a fix posta és a mobilposta, ezzel együtt a lakosság nem tartja megfelelőnek a szolgáltatást. Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság elnöke közölte: azt még az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselői is elismerték az ülésen, hogy bizonyos településeken – ahol nincs térerő – nem működik a banki szolgáltatás. A mobilpostával elégedetlenkedők nehezményezik, hogy az embereknek kell alkalmazkodni a postakocsi érkezéséhez, és ez az állapot a napi munkavégzésben is akadályozza a lakosságot. A posta ugyanis hiába ígéri, nincs konkrét időponthoz köthető menetrend, amihez alkalmazkodni lehetne: a postakocsik egyszerre több települést szolgálnak ki, és ha az egyikben a postás az indokoltnál tovább tartózkodik, a küldemények és a szolgáltatások csak később érkeznek a többi településre. Az MP Rt. egyrészt azzal indokolta a fix hivatalok bezárását, hogy nincs pénz az épületek felújítására, másrészt a mobilposta fenntartása feleannyiba kerül a cégnek. Mindezt a települések vezetői nehezen tartják elképzelhetőnek. A 600 fő alatti települések 80 százalékánál ugyanis az önkormányzatok adnák az épületet, amelyekre a postának egy fillért sem kellene költenie, ráadásul vállalkozókkal szerződnének a szolgáltatások ellátására. Ugyanakkor csak a gépjárműpark – amelyet időnként cserélni is kell – hárommilliárd forintjába kerül a postának. A helyzet igen bonyolult a kis posták ügyében: kiszolgáltatottá teszi egyrészt az önkormányzatokat, mert nincs egyeztetési joguk, a posta szerint viszont ebben az esetben a szerződési szabadság sérülne.