Alapokba vándorló pénz

Egyre többen néznek új megtakarítási lehetőségek után, mivel a korábban igen sikeres és népszerű lekötött bankbetétek kamatai – a jegybanki alapkamat csökkentése folytán – jelentősen visszaestek. Ez két fontos következménnyel járt: a polgárok bátrabban viseltetnek a kockázatosabb megtakarítási formák iránt, illetve egyre hosszabb ideig hajlandók befektetni a pénzüket.

Az utóbbi időben folyamatosan csökkenő banki betétek elgondolkodtatták a nyugodt és biztos megoldásokat kedvelő hazai befektetőket. Főként ennek köszönhető, hogy az utóbbi egy évben megduplázódott a befektetési alapokba áramló tőke mennyisége. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy jóval többen hajlanának a tényleges kockázatvállalásra, de legalább már nem utasítják el kategorikusan az ilyen típusú befektetések lehetőségét – állapította meg érdeklődésünkre Vízkeleti Sándor, a CA IB Értékpapír-befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. A szakember szerint a Magyar Nemzeti Bank korábbi, 12,5 százalékos irányadó kamatlába még kétszámjegyű kamatokat biztosított a banki betéteknél. A magas hozamok iránti igény ugyanakkor fennmaradt a kamatlábak csökkentése után is. Ez vezetett ahhoz, hogy a lekötött betétek helyett a magyar háztartások az értékpapírok, ezen belül elsősorban a befektetési alapok felé fordultak. A befektetési alapokba elhelyezett megtakarítások nagysága az idei első fél évben 778 milliárd forintról 1176 milliárd forintra nőtt, ami éves szinten 102 százalékos emelkedést jelent. A háztartási megtakarítások legnagyobb része, 6-7 ezer milliárd forintnyi tőke még mindig bankbetétekben fial.
A befektetési alapok növekedésből elsősorban az ingatlan- és a garantált alapok vették ki a részüket. A garantált alapok sikerüket valószínűleg annak köszönhetik, hogy esetükben az alapot kezelő társaság a nagyobb hozamlehetőség mellett garantálja a befektetett tőke lejáratkori visszafizetését. Mivel a magyar polgárok leginkább olyan befektetési lehetőségeket keresnek, ahol a befektetett tőke kockáztatása nélkül érhetnek el magasabb hozamokat, a tőkegarantált alapoknál igen dinamikus fejlődés mutatkozik. Ez a befektetési forma a 2000–2002 között tapasztalt kiábrándító részvénypiaci teljesítmény után jelent meg a fejlettebb tőkepiacokon. Jelenleg az ilyen jellegű hazai alapok összesen 77 milliárd forintot kezelnek. Vízkeleti Sándor szerint e befektetési forma még most éli gyermekkorát, hiszen alig két éve jelent meg az első ilyen alap, emiatt e szegmens az alapok piacának csupán néhány százalékát adja. A szakember várakozásai szerint azonban a tőkegarantált alapok – a nyugat-európai piacokhoz hasonlóan – hazánkban is tekintélyes szereplővé nőhetik ki magukat.
A változó lehetőségekhez és igényekhez igazodnak a pénzintézetek legújabb termékei. Nagy előrelépést jelentett a befektetési termékek piacán az olyan tőkegarantált alapok megjelenése, amelyek már az árupiacok valamely – főként az arany – termékindexét is tartalmazzák. Ez azonban csak korlátozott lehetőséget adott azok számára, akik az árupiac előnyeit kívánták kihasználni. A HVB Bank Hungary Rt. és a CA IB Alapkezelő egyik legújabb konstrukciója – kiaknázandó az árupiacok lehetőségeit – viszont már szerepelteti az arany, az olaj és az alumínium részpiacait.