Csalódtak a rendszerváltásban

Váratlan fordulatot vett a napokban Szlovákiában az idő előtti választások kérdése. Vladimír Meciarnak sikerült egyesítenie az ellenzéki képviselőket, s 72 aláírással megtámogatva javaslatot terjesztett a parlamentbe a választások április 8-i megtartására. Ezzel szemben a koalíciós kereszténydemokraták és a Magyar Koalíció Pártja visszatáncolt, és nem támogatja a javaslatot. Grigorij Meseznikov politológussal, a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének igazgatójával az új belpolitikai helyzetről beszélgettünk.

Ezek a fejlemények mit jelentenek az előre hozott választások szempontjából, és mennyire ártott a lépés az MKP-nak?
– Nem hiszem, hogy idő előtti választásokra kerül sor Szlovákiában, bár ez sem zárható ki. Ha az ellenzéknek sikerülne például a koalíció ellenében megbuktatni valamelyik minisztert, esetleg kiderülne, hogy a független képviselők kormánytámogatásának valóban törvénytelen előnyszerzés a háttere, akkor a kereszténydemokraták is, az MKP is megváltoztathatná véleményét, különben nincs esélye Meciarék kezdeményezésének. Egyébként én nem nevezném viszszatáncolásnak a magyarok magatartását, szerintem ésszerű a döntés. Az előre hozott választásokra akkor volt indok, amikor működésképtelen volt a parlament. Most az az érdek, hogy ki tudják tölteni a megbízatás teljes idejét, hiszen a fájdalmas reformok most kezdik meghozni eredményüket, s már nemcsak a makroökonómiai mutatók jók, a gazdaság jó teljesítménye érezhető a mikroszférában is: csökken a munkanélküliség, nőnek a reálbérek, s ez jövőre az eddigieknél is látványosabban mutatkozik majd a társadalomban. De az is elfogadható magyarázat, hogy nem akarják megszegni a koalíciós szerződést, vagy hozzájárulni a reformjai miatt igen jó nemzetközi megítélésnek örvendő kormány megbuktatásához.
– A parlamentben a krízishelyzet elhárítása után is átláthatatlan a helyzet. Csaknem harminc képviselő nem abban a frakcióban dolgozik, amelyben a választások után, és négy új párt is megjelent a parlamentben. Miért történhet ez?
– Részben azzal, hogy a szlovák politikai élet még nem stabilizálódott, sok az olyan párt, amelynek megfoghatatlan az ideológiai irányultsága, struktúráik sem épültek ki megfelelően. Az is igaz azonban, hogy az emberek egy jelentős része csalódott a rendszerváltásban, ennek megfelelően a pártokban is, és ezek az emberek ciklusról ciklusra váltják a támogatott politikai csoportosulásokat. Másként fogalmazva, Szlovákiában még mindig van társadalmi megrendelés az új pártokra. Egyébiránt ez a folyamat Magyarországot leszámítva gyakorlatilag az egész posztkommunista térségben tapasztalható.
– És meddig fog még tartani?
– Talán addig, amíg az azonosíthatatlan eszmerendszerű pártok támogatottsága meg nem szűnik. Ilyen tekintetben Szlovákiában pozitív jelenség például, hogy Meciar és az általa vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom támogatottsága egyre kisebb, a legutóbbi felmérések alapján már a tíz százalékot sem éri el.