Éhező janicsárok

K ö n y v e s h á z

„Gólya, gólya, gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta, magyar gyerek gyógyítja! Síppal, dobbal, nádi hegedűvel!” Ki ne ismerné ezt a kis egyszerű dalocskát? Talán kevesebben tudják, hogy ez az énekelhető rigmus a 150 éves magyarországi török jelenlét, megszállás egyik emléke. Aki kedvet érez magában arra, hogy beleássa magát a török kor rejtelmeibe, most bátran megteheti. Két turkológus, Dávid Géza, az ELTE professzora és Fodor Pál, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője ugyanis remek forráskiadványt jelentetett meg: a szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeleteit a török berendezkedés kezdeti időszakából (1544–1545, 1552). A XVI. századi Oszmán Birodalom legfontosabb kormányzati szerve volt a szultáni tanács, a díván. Ez a testület gyakorolta az uralkodó nevében a legfelső törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalmat. Tagjai a főbb igazgatási ágak vezetőiből kerültek ki, s elvben a padisah, a gyakorlatban leginkább a nagyvezír elnökletével ülésezett. A díván napirendjére a legkülönbözőbb ügyek, témák kerültek a legfontosabbaktól (egy Magyarország elleni hadjárat megindítása) a nem oly jelentősekig (például, hogy a székesfehérvári janicsárok „hiányt szenvednek élelemben”).
Nincs még egy olyan török forrástípus, amely ehhez fogható széles körű ismeretanyagot adhatna a török hódoltság megismeréséhez. Ráadásul a jegyzőkönyvek roppant izgalmas olvasmányok, az ember kedvére elbogarászhat bennük.
A szerzők nem hagyják magára a török korban nem oly jártas érdeklődőt sem. A források elé 80 oldalas bevezető tanulmányt írtak. A díván jegyzőkönyveit magyarul és törökül is közlik, alapos jegyzetapparátussal.
Az államtanács ülésein jól kiviláglott, hogy az uralkodó szava mindenható, s a tulajdonát jelentő „ország ügye mindenek előtt való”.
(Dávid Géza – Fodor Pál: „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei [1544–1545, 1552]. História – az MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005. Ára: 3800 forint)