Eltűnhet az Arktisz jégsapkája

Egy évszázada most a legkisebb az Északi-sarkot takaró jég, amely ráadásul négy éve folyamatosan zsugorodik – állapították meg amerikai tudósok. A kutatók előrejelzése szerint ha a jelenlegi ütemben olvad, akkor 2060-ra eltűnhet a térséget borító jéglepel.

Száz év óta most szeptemberben volt a legkisebb az Északi-sarkot takaró jégpáncél kiterjedése – állapították meg az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC – Nemzeti Hó- és Jégkutató Központ) munkatársai. A coloradói Boulderben lévő intézet több száz kutató bevonásával vizsgálja a területet, s úgy találták, hogy a jégtakaró mérete az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent. Maga a jelenség nem lepte meg a szakembereket, mert az Északi-sarkot borító szilárd halmazállapotú víz mennyisége és kiterjedése mindig is változásban volt, azonban ilyen tendenciózus fogyást korábban nem vettek észre. Mindebből a kutatók azt az óvatos következtetést vonták le, hogy a globális felmelegedés részben mindenképpen felelős a jégtakaró jelzett változásáért. Ha minden így marad, a zsugorodás még gyorsabb olvadáshoz vezethet az elkövetkezendő években – fejtette ki véleményét Mark Serreze, a jégkutató központ munkatársa a BBC-nek nyilatkozva.
Igaz, hogy az arktiszi jéglepel minden év kilencedik hónapjában a legkisebb vastagságú, illetve kiterjedésű, hiszen ekkor ér véget a nyár az északi féltekén. Az idén szeptember 19-én készített műholdas felvételek szerint a térséget a valaha mért legkisebb, 5,35 millió négyzetkilométeres jégpaplan borította. Ez a legkisebb ilyen terület az első feljegyzések és az első műholdas felvétel elkészítése, 1978 óta. Az egészen száz évvel ezelőttig visszavetített adatokat modellek segítségével számolták ki a kutatók. Kalkulációik szerint így a mostani helyzet nemcsak 1978 óta, hanem egy évszázada a legrosszabb. A legfrissebb felvétel húszszázalékos csökkenést mutat az 1978 és 2000 közötti időszak átlagához képest. Az olvadással tízévenként nyolc százaléka tűnik el az arktikus jégnek. Ha ezt az állapotot tekintjük kiindulási pontnak, vagyis ha minden így marad, akkor 2060-ra eltűnhet az Északi-sarkot borító jég – mutattak rá az NSIDC munkatársai.
A folyamat miatt – egyebek közt – akár méterekkel is megemelkedhet a tengerek szintje, veszélybe kerülnek a szigetek és a part menti települések. A fehér foltok megszűnésével a nap sugárzásából jóval többet nyelnek el, ezzel tovább melegszenek az óceánok. Felolvad az állandóan fagyott, permafroszt altalaj, s jelentős mennyiségű, a légkört szennyező metán szabadul fel.