Emelkedett a BUX

A várakozásoknak megfelelően alakult tegnap a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A pénteki rekordnagyságú, mintegy 30 milliárd forintos tőkekivonást követően a BUX nyitás után felfelé mozdult, majd radikálisan lejtmenetbe kezdett. Ezt követően a kereskedés során a fő indikátor lassan ledolgozta a veszteségeket, s végül 0,3 százalékos erősödéssel, 22 271,95 ponton zárt. A BÉT elnöke közben egy tegnapi közleményében kiállt az euró 2010-es bevezetése mellett.

A rekordmértékű pénteki tőkekiáramlást követően az elemzők a Budapesti Értéktőzsde nyitása előtt a BUX emelkedését jósolták, abban bízva, hogy az olcsóbbá vált részvények erősítik a vételi kedvet. A BUX index a várakozásoknak megfelelő emelkedése azonban tiszavirág-életűnek bizonyult: a hazai fő indikátor alig egy órával a nyitás után a nagyobb papírok gyengülése következtében zuhanni kezdett. A 21 877 pontos mélységnél azonban újabb fordulat következett, s a BUX szép lassan elkezdte lefaragni a felhalmozott veszteségeket. A kereskedés során több mint 600 pontos intervallumban mozgó index végül 21 milliárd forintos forgalomban 22 271,95 ponton fejezte be a napot, ami 72,35 pontos előnyt jelent a pénteki záróhoz képest. A vezető részvények változó képet mutattak. Az OTP papírja a kereskedés elején még 8172 forintos árfolyamon is cserélt gazdát, s végül 10 milliárdos forgalom mellett 0,9 százalékos veszteséggel 8010 forinton zárt. A Mol részvényeire hétmilliárd forintnyi kötés érkezett, amelynek nyomán árfolyama 2,4 százalékkal 22 020 forintra javult. A Richter pedig 0,3 százalékkal 37 100 forintra gyengült.
Gyengült a forint a bankközi devizapiacon, az eurót délután 250,80/90 forinton jegyezték, 70 fillérrel magasabban a pénteki 250,10/20 forintnál. A forint 25 bázisponttal 11,16 százalékra gyengült a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. Az MTI-nek a kereskedők alacsony forgalomról számoltak be. Az euró a héten valószínűleg 250 és 252 forint között marad – tették hozzá.
– A Budapesti Értéktőzsde elnökeként egyetértek azon véleményekkel, miszerint nem szabad lemondani az euró 2010-es bevezetéséről, mert a céldátum újabb halasztása könnyen utat nyithat a költségvetési fegyelem további romlásának – jelentette ki közleményében Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. Véleménye szerint a céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergenciafeltételek teljesítésének további csúszása ártana Magyarország hitelességének, bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremtve a pénzpiacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők jelentős részét. Emlékeztette a döntéshozókat, hogy egy olyan kisméretű piacgazdaságnak, mint a magyar, nemcsak költséges, de kockázatos is egy önálló fizetőeszköz működtetése.