Témát adtak Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet nyomán a kis Máértnak is nevezett tanácskozásnak – írja a kolozsvári Krónika című napilap, utalva a Pénzügyminisztérium tervezett költségvetési tervezetére, amelynek értelmében jövő évben drasztikusan csökkennek a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek szánt támogatások, ugyanakkor január elsejétől nemzeti vízumot igényelhetnek azok a román, szerbia-montenegrói, ukrán és horvát állampolgárok, akik tanulmányi okokból vagy családi kapcsolatok fenntartása miatt hosszabb időt kívánnak Magyarországon eltölteni. Kelemen Hunor a Szabadságnak elmondta: a speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már tájékoztatást kért a budapesti kabinettől, hiszen nem értik, hogy az intézkedés milyen újdonságot jelent a magyarigazolványhoz képest. Azt a választ kapták, hogy az új irat mikrocsipel is rendelkezne, ami biztonságosabb felhasználást biztosítana.
A tanácskozáson egyébként nem vesz részt a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP). Bugár Béla korábban szóban és levélben is kérte Markó Bélát, hogy ha lehet, ne Marosvásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton” kerüljön sor a kis Máért harmadik fórumára. Az RMDSZ elnöke ennek a kérésnek nem tett eleget.
Kiállás. Lapunk úgy tudja, az MKP politikusai tegnap este, a csicsói emlékműavatás után széles körű tárgyalásokat folytattak a Fidesz vezetőivel, így Orbán Viktorral is. Az eseményen a volt kormányfő azt mondta, a Fidesz mindig is támogatni fogja a határon túli magyarok törekvéseit a kettős állampolgárságra, amíg ezt ők maguk is akarják.
Vizsgálat. Bizottság alakult Szerbiában a vajdasági nemzeti színezetű incidensek pontos dokumentálására – számolt be az újvidéki Magyar Szó. A napilap idézi Rasim Ljajicsot, a szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi minisztert, aki Szabadkán, Magyarkanizsán és Törökkanizsán tárgyalt a helyi önkormányzati, belügyi, bírósági és ügyészségi vezetőkkel, hogy valós képet kapjon a Vajdaságban történt jogsértésekről az október 13-i európai parlamenti meghallgatás előtt. Ljajics szerint bebizonyosodott, hogy nemzeti alapon történő incidensek vannak, az állami szervek komolyan is veszik őket, de az esetek száma korántsem olyan nagy, hogy jelenségnek lehetne őket minősíteni. (MTI)
