Bár a földgáz nem lakossági ára holnaptól 19 százalékkal drágul, még mindig nem világos, mi lesz azokkal az intézményekkel, amelyeket az áremelés a kormányszóvivő ígérete szerint nem érint. Az új árrendelet elkészültével egy időben Batiz András ugyanis azt is bejelentette, hogy egyes közületek, mint például az önkormányzati és az egyházi iskolák, a kórházak, a szociális és a kulturális intézmények, a lakossági szektorban működő kompenzációhoz hasonló kedvezményt kapnak majd. A támogatási szándék gyakorlati átültetésére szolgáló jogszabály még nem készült el, a már amúgy is forráshiánnyal küzdő önkormányzatok aggodalommal várják az első emelt tarifa alapján kiállított gázszámlát.
*
Az önkormányzatok félelme jogosnak tűnik, információink szerint ugyanis egyelőre sem a támogatás forrását, sem annak mértékét, de még a kedvezményezettek pontos körét sem sikerült meghatározni.
Nem rendelkeznek több információval a kérdésről a gázszolgáltatók sem. Az általunk megkeresett társaságok mindössze annyit tudtak mondani, hogy ők a megjelent árrendelet értelmében állítják ki a számlát – mást persze nem is tehetnének –, márpedig a rendeletben semmi sem utal arra, hogy az önkormányzatok vagy az egyházak fogyasztását kisebb tarifával kellene elszámolniuk, mint bármilyen más, nem lakossági fogyasztóét. Külön kérdés, mi lesz jövőre. Ha ugyanis a kormányzati kommunikációnak hinni lehet, az a kompenzációs rendszer, amin most dolgoznak, csupán novembertől december végéig él majd, s forrása a lakosság számára megnyitott gázár-kompenzációs kassza lesz. Januártól új rendszer lép majd életbe, s a kedvezményezettek már nem külön alapból, hanem az éves állami normatívába csomagolva kapnák a támogatást.
A gázáremelés papíron nem érinti a lakosságot, valójában azonban senki nem mentesül a drágulás hatása alól. A pékek már be is jelentették, hogy a drágább fűtőanyag miatt termékeik árát átlagosan 10-15 százalékal megemelik, de a gázáremelés továbbgyűrűzése szinte az élet minden területén megmutatkozik majd. A drága földgáz legerősebben a villamosenergia-termelő szektorban jelentkezik áremelést generáló tényezőként, hiszen a hazai áram 34 százalékát gáztüzelésű erőművekben állítják elő. Szakértők szerint már a novemberi gázáremelés néhány százalékpontos áremelési nyomás alá helyezi az erőműveket, ha pedig a kormány tartja magát a piaci folyamatok követéséhez, és jövő év elején újra megemeli a gáz árát, ez a nyomás megsokszorozódik.
Hogy a drága energia mekkora inflációs hatással jár, azt jól példázza az euróövezet pénzromlási üteméről nemrégiben közzétett jelentés. Eszerint az energiaárak nélkül számított tizenkét havi infláció szeptemberben 1,4 százalékos volt a közösség egészében, ha azonban az energiaárakat is hozzávesszük, 2,5 százalékot kapunk. Az érték mögött persze nemcsak a gáz és a villany, hanem az üzemanyag drágulása is megmutatkozik. Ennek megfelelően az Európai Központi Bank, korábbi álláspontját feladva, már komolyan tart az energiaárak tartós továbbgyűrűző hatásától. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra számít, hogy éves szinten körülbelül két százalékos áremelkedéssel jár, ha a piac által várt forgatókönyv megvalósul, vagyis jövőre a gáz és az áram ára is tovább emelkedik. A vállalkozásokról a hazai fogyasztókra átháruló költségemelkedés öszszege 160-165 milliárd forint lehet. Makrogazdasági szinten ez azt jelenti, hogy a fizetési mérleg GDP-arányosan akár 2-2,5 százalékkal is rosszabb lehet a vártnál.
Nem jár ilyen komoly következményekkel, de novemberben egyes gyógyszerek is drágulnak. A sajtóban megjelent hírek szerint legalábbis ez következhet abból, hogy holnap a vény nélkül kapható termékek árát bármikor megváltoztathatják a patikák. Ugyancsak pénztárcát érintő változás, hogy a hónap második hetétől sulinetes kedvezménnyel már csupán komplett számítógép-konfigurációkat lehet vásárolni.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
