Nem ússzuk meg a magasabb gázárat

Mintegy hetvenmilliárd forint többletköltséget jelent a hazai ipar számára, hogy a nagyfogyasztók gáztarifája 19 százalékkal emelkedik elsején. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra számít, hogy fél–egy éven belül a háztartási gáz is drágul majd.

Összességében egyszázalékos inflációs nyomást jelent a nagyfogyasztói gázár idei növekedése – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnap közzétett adataiból. Mint arról már beszámoltunk, november elsején idén már harmadik alkalommal drágul a nem lakossági kör tarifája, ezúttal tizenkilenc százalékkal. Parragh László, az MKIK elnöke szerint csupán ez a 19 százalék hetvenmilliárd forintos pluszkiadással terheli meg az ipart, ha pedig ehhez hozzáadjuk az előző két tarifaemelést is, a többletköltség eléri a 150 milliárd forintot. Ebből a vállalkozások körülbelül 100 milliárd forintot áremelés formájában a magyar fogyasztókra kénytelenek áthárítani. A kamara tagvállalatai a világpiaci folyamatok alapján jövőre tovább emelkedő földgázárra számítanak. Mivel a földgáz ára kilenchavi csúszással a kőolaj árát követi, legkésőbb tavasszal újabb húszszázalékos gázáremelés várható.
*
Ha ez az áremelés ismét csupán a nagyfogyasztókat sújtja, az az MKIK számításai szerint 205 milliárd forint többletterhet ró az iparra az idén januári állapothoz képest. A várható áramáremeléssel együtt összességében így már 160-165 milliárd forintot kellene a magyar vállalkozásoknak áthárítaniuk a magyar fogyasztókra. Ez nem biztos, hogy sikerül, de akár így, akár úgy, a drágulás nem marad következmények nélkül. – Ha a vállalkozásoknak sikerül teljes egészében beépíteniük áraikba többletköltségeiket, az két százalékkal növelheti az inflációt. Ha ez nem, vagy csak részben sikerül, akkor kisebb lesz ugyan a pénzromlás üteme, de romlik a vállalkozások jövedelmezősége és térségbeli versenyképessége. Legrosszabb esetben munkahelyek is szűnhetnek meg a magas gázár miatt – vázolta a helyzetet Parragh László.
Az MKIK úgy látja, hogy nem tartható fenn sokáig a jelenleg érvényben lévő lakossági gázár-kompenzációs rendszer, úgyhogy fél-egy éven belül jelentősen drágulhat a háztartások tarifája is. Parragh László ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a magyar nagyfogyasztók ma már ugyanannyit fizetnek a földgázért, mint az EU átlaga, a lakossági gázár szempontjából hazánk az egyik legolcsóbb ország. Az MKIK úgy látja, hogy nem lenne szabad gazdasági problémákat szociális eszközökkel megoldani, és azt szorgalmazza, hogy a kormány támogassa a lakossági energiatakarékosságot segítő beruházásokat. A pályázatokat a kamara szerint úgy kell kialakítani, hogy az a hazai cégek számára is üzleti lehetőséget nyújtson.
A kamara által szorgalmazott energiatakarékossági program éveken át működött hazánkban, idén azonban már egy fillér sem került a kasszába.

Kevés fogy a drága benzinből. A Magyar Ásványolaj-szövetség friss adatai szerint az idei év első negyedében alaposan visszaesett hazánkban az üzemanyag-fogyasztás. A legdrágább, 98-as benzinből idén szeptemberig csaknem 26 százalékkal fogyott kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A 95-ös benzinből 0,6 százalékos, összességében 4,6 százalékos a visszaesés. A vizsgált időszakban 4,6 százalékkal bővült ugyanakkor a gázolajfogyasztás. A növekedés nagyobbik része az autópálya-építkezéseknek tudható be, kisebbik része pedig annak, hogy a drága üzemanyag miatt egyre több magánszemély vásárol kisebb fogyasztású, olcsóbban teletankolható, dízelüzemű gépkocsit.