Nem várható áttörés az EU–orosz csúcson

Miközben nyilatkozatok szintjén az Európai Unió szinte minden kérdésben a nyitottságot hangsúlyozza, a meglévő problémák megoldása terén nincs sok változás. Így aztán nem várható komoly előrelépés a mai londoni EU–orosz csúcson, amelyet Moszkva és a British Council ütközete vezetett be.

Mindkét fél egyetért abban, hogy a terrorizmus elleni harctól az illegális migráción keresztül a kontinens stabil energiaellátásáig Moszkva és Brüsszel számos kérdésben egymásra utalt, de a nyitott kérdések megoldásában jelenleg sem várható előrelépés. Technikai okokra hivatkozva ezúttal sem írják alá például a régóta vajúdó, az üzletembereket, a kutatókat, a diákokat, az újságírókat érintő vízumkönnyítési megállapodást, de nem kedvez a munkának az EU belső válsága sem. Jól érzékelteti a helyzetet, hogy a találkozó előtt a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva a Kreml európai ügyekkel foglalkozó főtanácsadója, Szergej Jasztrzsembszkij számos problémát felvetett, köztük azt, hogy Moszkva folyamatos kérése ellenére sincs előrelépés a baltikumi orosz ajkú kisebbség jogainak biztosítása terén.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak a lapnak nyilatkozva az együttműködésre helyezte a hangsúlyt, kiemelve például, hogy az unió a posztszovjet térség konfliktusainak közös megoldásában érdekelt. Szavainak hitelességét Moszkva szemében azonban aligha erősíti az tény, hogy a közeljövőben uniós pénzen indul a Deutsche Welle minszki adása. Mindezt alátámasztva, Szergej Jasztrzsembszkij ezen eljárást a hidegháborúra emlékeztető módszernek nevezte.
Az együttműködés tehát érezhetően akadozik, bár a posztszovjet térség legutóbbi történései például csökkenthetik az Ukrajna miatt megnövekedett feszültséget. Az ország törékenységéről tanúskodó fejlemények ugyanis az óvatosság, a közös nevező felé lökik az uniót. A stratégiai jellegű gondok persze lecsapódnak a mindennapokban is. Ennek egyik jele, hogy a szentpétervári ügyészség bűnügyi eljárást indított a brit kormánytámogatással működő oktatási-kulturális szervezet, a British Council ellen. A Kommerszant szerint az adóigények váratlan felhánytorgatásával a Kreml azt akarja elérni, hogy ne a sokak szemében nem csupán kulturális intézményként megjelenő intézet felügyelje az észak-kaukázusi térségnek szánt brit oktatási segély elosztását.