Nincs megmentve, vergődik a kutatóközpont

Annak ellenére, hogy a kultusztárca pénteken kétmillió forintos gyorssegélyt adott az Artpoolnak, és azt ígérte, meghosszabbítja vele a közhasznú szerződést, az intézmény idei költségvetéséből még mindig hiányzik 5,7 millió forint. Mint azt Klaniczay Júlia, az Artpool ügyvezetője lapunknak elmondta, sürgős tárgyalásokra volna szükség a szaktárca, a főváros, illetve az Artpool között az intézmény jövőjéről. A főváros, amely annak idején részt vállalt az Artpool létrehozásában, ma azt állítja, csak támogatást adott egy magánkezdeményezéshez.

Klaniczay Júlia a kezdetekről szólva elmondta: az 1979-ben illegalitásban létrejött és a magyar underground művészeti eseményeket azóta dokumentáló Artpoolt 1990-ben jegyezték be alapítványként. A céljuk az volt, hogy archiválják és kutathatóvá tegyék ezeket a dokumentumokat. 1991-ben sikerrel pályáztak a fővároshoz, amely 1992-ben biztosította számukra a jelenlegi, Liszt Ferenc téri – ma már igen szűkös – ingatlant, valamint évi hatmillió forintot, amelyből akkor még gond nélkül tudtak gazdálkodni. Erről a támogatásról azonban nincs szerződésük, az összeget évente ítéli meg számukra a Fővárosi Közgyűlés, amely az inflációt figyelmen kívül hagyva 1992 óta összesen kétszer öt százalékkal emelte annak mértékét. A közhasznú szerződést 1996-ban kötötték meg, és amíg a szerződés az Artpool kötelességeit részletesen tartalmazza, a fővárosnak csak elvi kötelezettséget ír elő, amely szerint Budapest támogatja az Artpoolt – azonban sem az összeg, sem a támogatás formája nincs meghatározva. Bár az Artpool egyes szervezetekkel ellentétben tizennégy éve minden esztendőben beszámolót küld, és elszámol a fővárostól kapott összeggel, Klaniczay Júlia úgy érzi, nincs kapcsolat az Artpool és a közgyűlés között, nem tudnak kommunikálni, és nincs felelős sem, akivel ismertethetné az Artpool gondjait. A főváros megpróbál kibújni a kötelessége alól, amikor azt állítja, annak idején csak támogatást adott egy magánkezdeményezéshez, holott részt vállalt abban, hogy az illegalitásban működő Artpool nyilvános intézménnyé váljon – vélte az ügyvezető.
Miután a fővárosi támogatás az infláció ellenére évekig nem emelkedett, az Artpool először pályázatokból próbált pénzt szerezni, ezzel azonban az volt a gond, hogy csak konkrét projektekre, és nem az alapműködésre lehetett így különféle összegeket nyerni.
1999-ben végül a kultusztárcához fordultak. Mivel azonban a kulturális minisztérium a magyar jogrend szerint nem köthet szerződést alapítvánnyal, csak kht.-val, az Artpoolnak az alapítvány mellett létre kellett hoznia egy kht.-t is, amelynek megalakítása kétmillió, fenntartása pedig szintén évi kétmillió forintba kerül. Az Artpool Kht.-nak azonban hiába van közhasznú szerződése az állammal is (ennek meghosszabbítását ígérte a tárca pénteken), az a kultusztárcát sem kötelezi semmire. Az idén ötmillió forintot vontak el tőlük, most pedig kétmillió forint segélyt kaptak. Működésükhöz minimum évi 36 millió forint volna szükséges.
Ahogy Klaniczay Júlia fogalmazott, az Artpool a kétmilliós gyorssegéllyel koránt sincs megmentve, ráadásul ezután valószínűleg nem számíthatnak több állami pénzre az idén. Ebben az évben üzletemberektől, bankoktól igyekeznek összeszedni a hiányzó összeget.
Az ügyvezető azonban sokkal inkább a jövő miatt aggódik, mint mondta, a jelenleg anyagi helyzetben nem tudják biztosítani azt sem, hogy kineveljék azt a fiatal kutatógenerációt, amely folytathatná az ő munkájukat, így fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz, aki a dokumentumokat kezelje és tovább gyűjtse. „Ha az NKÖM tényleg segíteni akar, el kell kezdeni a tárgyalásokat. Felesleges, hogy még tíz évig csináljam ezt a munkát ebben a formában, ha közben nem tudjuk kinevelni a következő művészettörténész-generációt, akik eljönnek gyakorlatra az Artpoolba, aztán nagy múzeumokba és galériákba távoznak, mert nem tudom megfizetni őket” – mondta. Az Artpoolnál nagyon fontos a nonprofit jelleg, de normatív támogatásra lenne szükség – mondta –, illetve arra, hogy esetleg egy állami intézményhez, valamelyik múzeumhoz kapcsolódhassanak.
A közelmúltban egy uniós pályázattól estek el, mert nem tudták biztosítani a kötelező önrészt, és Európában nem tudták értelmezni azt sem, hogy Magyarországon miért szükséges nonprofit kulturális intézménynek két jogi formában is léteznie.
Míg Európában és Amerikában az önkormányzatok vállalják az Artpoolhoz hasonlatos intézmények támogatását, Budapest – amely 2010-ben Európa kulturális fővárosa akar lenni – úgy tűnik, nem tart igényt arra, hogy valaki dokumentálja, mi történt és mi történik a városban ezen a téren – tette hozzá Klaniczay Júlia, aki, ha az megoldást jelentene, az egész gyűjteményt áttelepítené valamelyik vidéki, a kortárs kultúrára valóban nyitott szellemiségű városba.