Szigor kártalanítás nélkül

Egyedülállóan nagy területet vontak be hazánkban a Natura 2000 hálózatba, Magyarország több mint egyötöde került uniós természetvédelmi oltalom alá. Nagy felzúdulást okozott azonban a gazdák körében, hogy miközben ezeken a parcellákon már most korlátozzák az alkalmazható művelési módszereket, kompenzációra csak 2007-től számíthatnak az érintett földtulajdonosok.

Bár az illetékes nemzetipark- igazgatóság kötelezően informálja a kéréssel érkező földtulajdonosokat, illetve az önkormányzatok kifüggesztették hirdetőtáblájukra, hogy mely helyrajzi számmal jelölt terület vált Natura 2000-es területté, mégsem mondható megfelelőnek a tájékoztatás – nyilatkozta lapunknak Szilvácsku Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa. A védelem alá vont terület aránya az unióban egyedülállóan magas, ám a kijelölést követő tájékoztatással már gondok vannak, a gazdák bizonytalanok, sok esetben azt sem tudják, milyen faj miatt vonták be földjüket a védelmi hálózatba, és milyen kezelési előírásoknak kell a jövőben megfelelniük. Az egyes élőhelytípusokra vonatkozó kötelező kritériumok csak most készülnek, így a földtulajdonos nem tudja, hogy esetleg hibát követ el, ha mondjuk májusban kaszál egy olyan gyeptársulásban, ahol uniós közösségi szempontból fokozottan védett vagy védendő érték él – magyarázta Szilvácsku Zsolt.
Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke sajnálatának adott hangot, hogy egyetlen esetben sem történt tulajdonosi egyeztetés. A magánerdő-tulajdonosok nehezményezik, hogy a hiányos ismertetés miatt nem értesültek a védettség alá helyezésről, s szerinte nem tükröz szakmai megalapozottságot a területek kijelölése. Példaként említette, hogy a nemes nyaras ültetvények is bekerültek a különösen fontos élőhelyként nyilvántartott lajstromba, pedig ezek nem csak hogy nem őshonosak, de fajszegény gyepszintjük és nem létező cserjeszintjük csak kevés állat- és növényfajnak nyújtanak otthont. Az elnök kiemelte: ha nem szakmai alapon történik a kijelölés, akkor megkérdőjeleződik a cél szentsége. Luzsi József elismerte: nemzetgazdasági céljai is lehetnek annak, hogy az ország több mint húsz százalékát a környezetvédelmi kormányzat uniós védelem alá helyezte, erre ugyanis támogatás igényelhető majd. Hozzáfűzte azonban, hogy ha a Natura 2000-es besorolás valóban üzlet lenne, akkor az unió nagy befizetői, például Anglia is nagy területet jelölt volna ki, ám a valóság az, hogy ez a támogatási forma csak a vidék népességmegtartó erejét erősíti. A MEGOSZ most levélben kifogást emelt Haraszthy Lászlónál, a természetvédelemért felelős államtitkárnál, valamint a brüszszeli illetékes szervnél. Szerintük ugyanis a „minél nagyobb területet markolni” elv érvényesült a szakmai szempontok helyett, s kizárták őket az egyeztetésből. Nem értenek azzal sem egyet, hogy már évekkel azelőtt korlátozzák a parcellák művelését, hogy kompenzálnák a hozamkiesést.
A környezetvédelmi minisztérium szerint a kritériumok betartása miatt kiesett hozamot leghamarabb 2007. közepétől kompenzálják majd, a természetbarát gazdálkodás után azonban addig is igényelhető támogatás, többek között a strukturális alapokból, illetve a LIFE Nature pénzforrásból. A gazdáknak segítséget a nemzetipark-igazgatóságok, a falugazdászok, az önkormányzatok és a civil szervezetek nyújthatnak.
Szilvácsku Zsolt úgy látja: megoldást jelentene a turizmus fejlesztése, és az élelmiszer-feldolgozás erősítése is, ami a vidéki létformát segítene fenntartani, ez pedig a kompenzációtól való függőséget enyhíthetné. Végül hozzátette: tavaly óta a Nemzeti agrár-környezetvédelmi program és az érzékeny természeti területek támogatásáért sem pályázni kell, hanem igénylést benyújtani, mivel az előírás betartása kötelező. Míg korábban partnerként tekintették a gazdát és szerződést kötöttek vele, ma egy közigazgatási határozat dönt a támogatásról. Így lesz ez a Natura 2000-rel is.
Gulyás Levente, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese hozzátette, a Natura 2000 pénzalapjaként is szolgáló LIFE Nature programból már évek óta kapnak az unió törzsországai. Azt azonban nem lehet tudni, önálló marad-e a program. A rövid lejáratú ökopolitikai célok, mint például a természetes élőhelyek rehabilitációjának támogatása valószínűleg ebben a körben marad, míg a hosszú távú programokat a mezőgazdasági, vidékfejlesztési alapból finanszírozzák majd.

---